A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. területéről származó nagy kárókatonák halfogyasztásának elemzése
Tóth Norbert1, Gyüre Péter1, Juhász Péter2, Juhász Lajos1
1Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
2Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztési Tanszék
Kivonat
A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) hazánkban a nagyobb halastavak és folyók mellett szórványosan, telepesen fészkelő madárfaj, vonuláskor állománya jelentősen növekszik. Összességében az egyedszámuk az utóbbi két évtizedben jelentős emelkedést mutat. Mint kizárólag hallal táplálkozó madár, tógazdaságokban is komoly veszteséget képes okozni a halállományban.
A nagy kárókatona állomány viszonyait 2012. áprilistól folyamatosan, egy célzott kutatás keretén belül külön protokoll szerint végezzük A kutatásaink fő célja, feltárni a tógazdaság területéről származó nagy kárókatonák táplálkozási jellemzőit, ennek ismeretében megbecsülni a tényleges veszteségeket, amelyek a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. területén kimutathatók.
A begyűjtött kárókatonák külön engedéllyel történő gyérítésük során kerültek a birtokunkba. A gyérítés a Halgazdaság üzemi tóegységein egész évben folyamatos. 2 év alatt összesen csaknem 500 egyed begy- és gyomortartalmát értékeltük. Meghatározható halzsákmányt a begyűjtött madarak mintegy 50 %-ban találtunk.
A mintákban több mint 320 halegyedet mutattunk ki, csaknem 300 zsákmányegyed esetében a konkrét halfajt is sikerült meghatározni. A zsákmányolt halak fajösszetétele megfelelt a tógazdaságban termelt halak arányának, a leggyakoribbnak az egynyaras és a kétnyaras ponty bizonyult. Ezt követte a busa egyedek mennyisége, amelyeket ugyancsak nagyobb számban találtunk a madarak zsákmányában.
Statisztikailag kimutatható némi különbség az egyes tóegységeken terítékre került madarak halfogyasztásában.
Éves szinten az eddigi vizsgálataink alapján a Halgazdaság teljes területére vonatkoztatva a nagy kárókatona állomány mintegy 40 millió Ft. veszteséget okozhat. Az eredményes halgazdálkodás érdekében a – nemzeti parki környezetben gazdálkodó cég számára - megfelelő védekezési és hatékony megelőzési eljárások kidolgozására lesz szükség, amely ugyancsak részét képezi a kutatási programunknak.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.