Az előadás anyaga PDF formátumban A csuka tápos nevelése a gyakorlatban
Kucska Balázs
Kaposvári Egyetem, Agrár és környezettudományi Kar, Akvakultúra és Halgazdálkodási Tanszék
Kivonat
A csuka tápos nevelésével kapcsolatos kutatások közel tíz éve kezdődtek el a keszthelyi Georgikon Karon. A laboratóriumi kísérleteket fél-üzemi tesztelés követte, melyet a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft.-nél folytattunk. Az üzemi technológiájának kifejlesztésére az Aranyponty Zrt-nél került sor 2006 és 2008 között az Agrár és Vidékfejlesztési Programnak a halászati ágazat strukturális támogatására szánt alapból. A csuka tápos előnevelése a pályázat lezárását (és az azt követő kötelező fenntartási időt) követően is a termelési gyakorlat részét képezi az Aranyponty Zrt-nél, ahol az időjárástól és a természetes táplálékbázistól független korai előnevelés révén, nagy biztonsággal éves szinten 200-300 ezer tápon előnevelt csuka kerül értékesítésre. Néhány éve hazánk egy másik jelentős tógazdaságánál a Szegedfish Kft-nél is elkezdtek foglalkozni a tápos előneveléssel, ahol az új innovatív módszernek köszönhetően jóval magasabb megmaradást érnek el, mint a hagyományos tavi előnevelés során. A tápon előnevelt csukák azonos nevelési periódus alatt (kb. 3 hét) némileg kisebb testhosszt érnek el, mint a plankton nevelt társaik. Ezt a kis hátrányt azonban könnyedén behozzák a tenyészszezonban, miközben a tóban (hagyományos polikultúrában nevelve) hosszukat megnégyszerezik, akár meghatszorozzák, testsúlyuk pedig ötven- százszorosával gyarapszik. Az előbbiekben említett két jelentős tógazdaságon kívül még találkozhatunk néhány helyen tápos előneveléssel, aminek alkalmazása inkább személyi és szemléleti kérdés, mint az infrastruktúra vagy a szaktudás megléte illetve hiánya. A piaci méretig történő nevelés kutatása tovább folytatódott, de a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható tápokkal nem tudunk elérni megfelelő növekedési ütemet. 3 és 20g között kb. 3 az SGR (a százalékban kifejezett napi növekedési ütem) érték, 70 és 140g között pedig 1 alatti SGR-el lehet számolni, ezért a tápos továbbnevelésnek a hatékonysága jelenleg nem megfelelő. A kutatók és a gyakorlati szakemberek közös munkájával az innovatív módszernek a termelési gyakorlatba történő beillesztése a tápos csuka esetén sikeresnek mondható, bár széles körben egyelőre nem terjedt el. A tápos süllő, harcsa, ponty (amur) nevelésére irányuló jelenlegi kutatásainkban sem kizárólag a lárvától a piaci méretig való nevelésen és a kizárólagos tápetetésen van a hangsúly, hanem kisebb lépések megtételén és az új innovatív módszerek (és szemlélet) gyakorlatba történő átültetésén.
A laboratóriumi vizsgálatainkat részben az OTKA (pd-84289) támogatásával végeztük.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
