A Balaton déli vízgyűjtőjén létesült tavak összehasonlító elemzése, előzetes eredmények
Varga Dániel1, Turcsányi Béla2, Füstös Gábor3, Hancz Csaba1
1Kaposvári Egyetem, Kaposvár
2Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., Siófok
3Halászati szakértő, Tiszaörvény
Kivonat
A Kaposvári Egyetem Balaton Kutatóintézetének célja a Balatonnak és környező területeinek komplex tudományos kutatása, a térség értékein alapuló, fenntartható területfejlesztés megalapozására. A Természettudományi Kutatócsoport egyik fő kutatási területe a vízgyűjtő területhez kapcsolódó környezeti problémák feltárása és elemzése. A kutatás gyakorlati célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon az említett környezeti problémák és a velük összefüggő társadalmi konfliktusok eredményes, hosszútávon fenntartható meg-, illetve feloldásához.
A Balaton Közép-Európa legnagyobb természetes tava, területe 594 km2. Maga a tó és vízgyűjtő területéhez (5180 km2) tartozó vízrendszer jelentősen meghatározza a Dunántúl vízrajzi képét és viszonyait. A Balaton déli befolyóin számtalan tó létesült a 20. század folyamán, a terület (a Dél-Dunántúl részeként) a tógazdasági haltermelés egyik központja hazánkban. A Balaton vízminőségére hatással lehetnek a befolyók a déli vízgyűjtő területen, hiszen (a Zalát nem számítva) itt találhatók a leghosszabb és viszonylag sok vizet szállító vízfolyások, melyek mezőgazdaságilag hasznosított területeken haladnak keresztül és számos tógazdaság létesült a vizükre alapozva. Ezek a tényezők mind veszélyeztetik a Balaton vízminőségét, vízhiányt okozva nyáron, illetve a tavak őszi lehalászásakor távozó szennyező anyagok által.
Ennek tükrében a kutatásunk célja, hogy feltárjuk a Balaton déli vízgyűjtőjén létesült tavakat és víztározókat, hasznosításuk módját és jellegét. Kutatásunk során a terület tavainak azonosítását és térinformatikai felmérését, valamint az hasznosítású tavak összehasonlítását végeztük el.
Előzetes eredményeink alapján elmondható, hogy a tavak térinformatikai azonosítása sok esetben nehézségekbe ütközött, és jelentős különbségek adódtak a mért és az adatbázisban található adatok közt. A tavak jelentős részében tógazdasági haltermelés folyik, a horgászat és az egyéb hasznosítási módok lényegesen kisebb arányt képviselnek. Egy sajátos csoportot képviselnek a természetvédelmi kezelésben lévő tavak, melyek fő célja nem a haltermelésben rejlik, hanem a védett állatok (vidra, madárfajok) számára nyújtanak táplálkozási lehetőséget és életteret.
A kutatás további részében a termelési és vízhasználati, valamint a vízminőségi adatok összehasonlításával összetettebb képet kaphatunk a vízgyűjtő területről.
Munkánkat a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0038 projekt támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.