A Balaton déli vízgyűjtőjén létesült tavak összehasonlító elemzése, előzetes eredmények

Varga Dániel1, Turcsányi Béla2, Füstös Gábor3, Hancz Csaba1

1Kaposvári Egyetem, Kaposvár
2Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., Siófok
3Halászati szakértő, Tiszaörvény

Kivonat

A Kaposvári Egyetem Balaton Kutatóintézetének célja a Balatonnak és környező területeinek komplex tudományos kutatása, a térség értékein alapuló, fenntartható területfejlesztés megalapozására. A Természettudományi Kutatócsoport egyik fő kutatási területe a vízgyűjtő területhez kapcsolódó környezeti problémák feltárása és elemzése. A kutatás gyakorlati célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon az említett környezeti problémák és a velük összefüggő társadalmi konfliktusok eredményes, hosszútávon fenntartható meg-, illetve feloldásához.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb természetes tava, területe 594 km2. Maga a tó és vízgyűjtő területéhez (5180 km2) tartozó vízrendszer jelentősen meghatározza a Dunántúl vízrajzi képét és viszonyait. A Balaton déli befolyóin számtalan tó létesült a 20. század folyamán, a terület (a Dél-Dunántúl részeként) a tógazdasági haltermelés egyik központja hazánkban. A Balaton vízminőségére hatással lehetnek a befolyók a déli vízgyűjtő területen, hiszen (a Zalát nem számítva) itt találhatók a leghosszabb és viszonylag sok vizet szállító vízfolyások, melyek mezőgazdaságilag hasznosított területeken haladnak keresztül és számos tógazdaság létesült a vizükre alapozva. Ezek a tényezők mind veszélyeztetik a Balaton vízminőségét, vízhiányt okozva nyáron, illetve a tavak őszi lehalászásakor távozó szennyező anyagok által.

Ennek tükrében a kutatásunk célja, hogy feltárjuk a Balaton déli vízgyűjtőjén létesült tavakat és víztározókat, hasznosításuk módját és jellegét. Kutatásunk során a terület tavainak azonosítását és térinformatikai felmérését, valamint az hasznosítású tavak összehasonlítását végeztük el.

Előzetes eredményeink alapján elmondható, hogy a tavak térinformatikai azonosítása sok esetben nehézségekbe ütközött, és jelentős különbségek adódtak a mért és az adatbázisban található adatok közt. A tavak jelentős részében tógazdasági haltermelés folyik, a horgászat és az egyéb hasznosítási módok lényegesen kisebb arányt képviselnek. Egy sajátos csoportot képviselnek a természetvédelmi kezelésben lévő tavak, melyek fő célja nem a haltermelésben rejlik, hanem a védett állatok (vidra, madárfajok) számára nyújtanak táplálkozási lehetőséget és életteret.

A kutatás további részében a termelési és vízhasználati, valamint a vízminőségi adatok összehasonlításával összetettebb képet kaphatunk a vízgyűjtő területről.

 

Munkánkat a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0038 projekt támogatta.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.