Iridovírus izolálása törpeharcsából Magyarországon

Juhász Tamás, Woynárovichné Láng Mária, Csaba György, Hornyák Ákos, Dán Ádám

NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

Kivonat

2008 májusában nagyarányú törpeharcsa Ameiurus nebulosus elhullást tapasztaltak egy Dél-Magyarországi négy ha nagyságú mesterséges tóban Szeged mellett. A megbetegedett törpeharcsák „gyertyázó” testtartással a víz felszín közelében voltak, majd néhány órán belül elpusztultak. Jellemző volt a gyors lefolyás. Három hét alatt több mázsa haltetemet halásztak le. A tóban élő egyéb halfajok nem betegedtek meg. Gazdasági kár sem keletkezett, a sport-horgászati célra létesített tavon éppen egy nemzetközi bajnokság zajlott, amit azonban fennakadás nélkül le tudtak bonyolítani. Az Intézetünkbe beküldött moribund törpeharcsa minták kórbonctani, kórszövettani, bakteriológiai, virológiai és molekuláris biológiai vizsgálatait végeztük el. A lép, máj, vese és az agyvelő homogenizátumával beoltott ponty hámsejt daganat (Epithelioma Papulosum Cyprini, EPC) és naphal ivadék (Bluegill fry, Bf-2) sejtvonalakon 20°C-on inkubálva 48-72 óra múlva vírusra jellemző sejtkárosító hatást, a sejtek lekerekedését, valamint jellegzetes bazofil citoplazma zárványokat találtunk. Az eredeti homogenizátumokból és a fertőzött szövettenyészet felülúszójából származó vírus nukleinsav 580 bázispár nagyságú MCP (major capsid protein) génjét Hyatt és munkatársai 2000-ben leírt módszere szerint amplifikáltuk. A kapott PCR termék szekvencia meghatározása után megállapítottuk, hogy az általunk izolált vírus MCP gén szekvenciája a Génbank adatai alapján megegyezik az European Catfish Vírus = ECV azonos nuleotid részletével. Az ECV az Iridoviridae családon belül a Ranavírus nemzetséghez tartozik. A ranavírusok jelenleg a változó testhőmérsékletű gerincesek legjelentősebb kórokozó vírusai, melyek Afrika kivételével az egész világon elterjedtek, Európában is több járványt írtak már le. Járványtanuk azonban még nem teljesen tisztázott. A vírus szerencsére csak a törpeharcsákra patogén, viszont a vírus közeli rokonságban van a bejelentési kötelezettség alá tartozó halbetegséget okozó Epizootic Haematopoietic Necrosis vírussal, amely Európában egzotikus, valamint a törpeharcsán kívül más, értékes tógazdasági halfajokat, pl. a pisztrángot, a csukát és a harcsát is megbetegíti. A két vírus által okozott betegség tünetei nagyon hasonlóak, ezért a betegség diagnózisához elengedhetetlen a laboratóriumi vizsgálat. Az ECV és az EHNV csak a vírusok MCP génjének nukleotid szevencia analízisével különböztethető meg egymástól.

Mivel az ECV magyar elnevezése még nem történt meg, javasoljuk a törpeharcsa iridovírus vagy a törpeharcsa ranavírus elnevezést. Az előző évtizedben Magyarországon több esetben tapasztalták törpeharcsák hirtelen tömeges elhullását, melynek okát herpesz vírusnak tulajdonították. Az ECV kóroktani szerepét Magyarországon első alkalommal sikerült bizonyítanunk.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.