Hormonindukció hatása a korai ivarátfordulásra zárt, édesvízi rendszerben nevelt barramundi (Lates calcarifer) állományban
Szentes Katalin1, Szabó Tamás1, Csorbai Balázs1, Borbély Gyula2, Bernáth Gergely1, Kása Eszter1, Urbányi Béla1, Tóth Gábor1, Horváth Ákos1
1Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Jászkiséri Halas Kft., Jászkisér
Kivonat
Munkánk során a mesterséges édesvízi környezetben nevelt protandriális ivarváltó ázsiai tengeri sügér, barramundi (Lates calcarifer) állomány spermiációjának aktiválását és ivarátfordulását vizsgáltuk hagyományos szövettani módszerekkel. Vizsgálatainkat a jászkiséri termálvízre alapozott, édesvízi recirkulációs rendszerben nevelt barramundi állomány 21-27 hónapos egyedeinek felhasználásával végeztük. Hat hónapon keresztül 15 kísérleti egyedet hetente kezeltünk hormonálisan ponty hipofízis oldat injekcióval, gonádjaikat hisztológiai vizsgálatokhoz készítettük elő. A kontroll csoportban szintén 15 egyed kizárólag izotóniás sóoldat injekciót kapott. A mikroszkópos elemzést követően az ivarszervek érettségi stádiumának megfelelően kategorizáltuk az egyedeket és az eredményeket összevetettük a halak teljes testhosszával és testtömegével.
A kísérlet ideje alatt a hormonálisan kezelt egyedek intenzív spermatogenezis stádiumába kerültek, míg a kontroll csoportnál beindult az ivarváltás, és a kísérlet második hónapjának végére minden kontroll csoportba tartozó egyed ikrás lett. A kezelt csoportba tartozó halak kis százaléka hímivarú maradt, ezeknél megnövekedett spermatermelést figyeltünk meg a kísérlet első négy hónapja alatt, ám a kezelések végére minden egyed átesett az ivarátfordulás folyamatán. Az eredeti tartáskörülmények között nevelt halaknál csak a spermatogenezis korai stádiumai voltak megfigyelhetők.
Az eredmények azt mutatják, hogy az ivarátfordulás a korábban leírtaknál hamarabb elkezdődik az édesvízi recirkulációs rendszerben, ez a tartási körülmények megváltoztatásával magyarázható. A hormonális kezelés megnövelte és fenntartotta a spermatermelést egy ideig, de nem tudta megakadályozni az ivarátfordulás bekövetkezését.
A munkánkat az NTP TECH_09-A3-2009-0235 „Exportképes halfajok (Barramundi, Vörös árnyékhal) termeléstechnológiájának komplex fejlesztése” című projekt támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.