A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
Fehér Milán1, Baranyai Edina2, Bársony Péter1, Juhász Péter1, Csorvási Éva1, Stündl László1
1Debreceni Egyetem, Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Állattenyésztéstani Tanszék
2Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Kémiai Intézet, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Debrecen
Kivonat
A barramundi (Lates calcarifer) egy Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában őshonos, melegvízi, ragadozó halfaj, amely geotermikus adottságainknak köszönhetően Magyarországon is gazdaságosan termelhető. A halfaj lárvanevelése során a különböző nyomelemek, mint a kobalt, a cink és a mangán alkalmazásának kiemelt jelentősége van. A természetben előforduló táplálékszervezetek ásványianyag-tartalma ugyanis nagymértékben különbözik a nevelés során etetett élőeleségek nyomelem-összetételétől. Habár a kobalt esszenciális a halak számára, a takarmányozásban betöltött szerepe kevésbé vizsgált. Ugyanakkor a takarmány Co kiegészítése nemcsak lárvakorban, hanem a nevelés későbbi szakaszaiban, a száraz tápok dúsítása által is kedvezően befolyásolja a termelési mutatókat. A Zn és a Mn, amelyek szintén nélkülözhetetlenek az optimális növekedés szempontjából, gyakran alkalmazott mikroelemek a haltermelésben. A 8 hetes kísérletünk során arra kerestük a választ, hogy a száraz táp különböző kombinációkban történő nyomelem-kiegészítése hogyan befolyásolja a barramundi ivadékok termelési paramétereit és egyöntetűségét. Ennek érdekében a kontroll mellett 5 kezelést állítottunk be, a takarmányt különállóan 50 mg/kg CoCl2-dal (Co-50), ZnSO4-tal (Zn-50) és MnCl2-dal (Mn-50), valamint kombinációban 50-50 mg/kg CoCl2-dal és ZnSO4-tal (Co-Zn-50), illetve CoCl2-dal és MnCl2-dal (Co-Mn-50) dúsítottuk. Az adatok azt mutatták, hogy ellentétben a lárvanevelés során általunk elért eredményekkel, a száraz táp nyomelem-kiegészítése nem befolyásolta a barramundi ivadékok termelési paramétereit. Ugyanakkor, míg az élő táplálék nyomelem dúsítása a kobalt és a mangán együttes alkalmazása esetén az állomány nagymértékű szétnövéséhez és kannibalizmus kialakulásához vezetett, addig az említett nyomelemek száraz takarmányhoz történő hozzáadása a kontrollhoz képest egyöntetűbb ivadékokat eredményezett.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.