A növényevő halfajok indukált szaporításának eredményei az ikrások beérésére és ikraproduktumára vonatkozó adatok elemzése alapján
Szabó Tamás1, Szabó Róbert2, Urbányi Béla1, Horváth László1
1Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2ÖKO 2000 Kft.
Kivonat
A kelet-ázsiai növényevő halak (amur, fehér busa és pettyes busa) speciális táplálkozás-biológiai sajátosságaik következtében takarmány-ráfordítás nélkül növelik a pontyos tavak hozamát. Az indukált szaporítás lehetőséget ad a természetszerű módszerekkel egyébként nem szaporítható fajok zsenge ivadékának tervezhető és biztonságos előállítására. A keltetőházi szaporítás hatékonyságát alapvetően meghatározza a hormonkezelésre reagáló anyahalak aránya, azaz a beérés, valamint a lefejt ikra testtömeghez viszonyított mennyisége, a pszeudo-gonadoszomatikus-index (PGSI).
Dolgozatunkban a Dinnyési Ivadéknevelő Gazdaság 1980-1997. évek között gyűjtött beérésre és relatív ikraproduktumra vonatkozó adatait elemeztük. Nevezett szaporítási mutatók és az ikrás halak testtömege közötti kapcsolatot is vizsgáltuk.
A 18 szaporítási időszak átlagában a hipofizált fehér busa ikrások 80,9 %-a adta le ikráját, és a lefejt ikra testtömeghez viszonyított mennyisége 10,5 ± 4,85 % (átlag ± szórás) volt. Az ikrások mérete és a két szaporítási mutató nagysága között nem találtunk összefüggést.
A vizsgált időszakban a pettyes busa ikrások beérése 68,0%, PGSI értéke 10,2 ± 5,29 % volt. A “kicsi” méretkategóriába tartozó ikrások beérése szignifikánsan alacsonyabb, PGSI értéke pedig magasabb volt, mint a “közepes” és a “nagy” méretkategóriába tartozó ikrásoké.
Az amur ikrások beérése a 18 szaporítási időszak során átlagosan 79,1 % volt. A pettyes busához hasonlóan a “kicsi” méretkategóriába tartozó ikrások beérése szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a “közepes” és a “nagy” méretkategóriába tartozó ikrásoké. Az ovulációt követően leadott ikramennyiség fejés előtti testtömeghez viszonyított aránya átlagosan 9,3 ± 4,26 % volt. Az amur ikrások mérete és a PGSI nagysága között nem találtunk összefüggést.
Az eredmények képet adnak a fajok reprodukciós sajátosságairól, továbbá támpontot nyújtanak az optimális anyaméret kiválasztásához.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.