A hazai angolna állományok szaporításának lehetőségei
Horváth László, Horváth Ákos, Urbányi Béla, Boltizár Ottó, Müller Tamás
Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A katadrom európai angolna (Anguilla anguilla) állománya világszerte kritikus mértékben csökken. Az állományvesztésnek számos oka van/lehet (parazitózisok, túlhalászás, környezetszennyezések stb). Az érintett országok nagy erőfeszítéseket tesznek a faj indukált szaporításának kidolgozására.
A korábbi években a természetes vizeinkb telepített „vad” angolna állományok időközben kiöregedtek, állományuk napjainkban 20 évnél idősebb, többségükben nőivarú egyedből áll. A magas kort elérő angolnák zsírdepóiban tavi csúcsragadozóként, illetve a bentikus faunát zsákmányoló halfajként számos, a táplálékláncon tovahaladó vegyület halmozódhat fel, ahonnan a zsírlebontás fázisában ezek a toxikus ágensek visszakerülnek a keringésbe és az életfolyamatokat, köztük az érzékeny reproduktív folyamatokat károsíthatják. Agresszív zsírlebontás, illetve átépülés következik be a mesterséges hormonindukció hatására elinduló oogenezis során is. Ilyenkor fokozódik az ikrások intoxikációja, ami a szaporodási folyamat zavarait, végső esetben az egyedek pusztulását okozhatja.
Jelen előadásban arról a hipotézisről ejtünk szót, ami a keringésben lévő toxikus ágensek eltávolítására nyújt elméleti lehetőséget, javítva ezzel a halak szaporításának esélyeit. A tőzegből a szakirodalom szerint semleges pH mellett is kioldódó fulvosavak a töltéssel rendelkező nehézfémeket, és a nehezen lebomló szubletális szerves vegyületeket (PCB) képesek fluvátok formájában közömbösíteni, ami csapadék formájában in vivo körülmények között eltávozik a szervezetből. Más mechanizmussal, de végeredményét tekintve hasonlóan a különböző aluminiumszilikátok (zeolitok) is méregteleníthetik az élő szervezeteket. Előkísérleteinkben nem vizsgáltuk kémiai módszerekkel a toxikus vegyületek, nehézfémek koncentrációit, sem azok változását (feltételezett csökkenését az angolnák szervezetében). A 2×8 hétig tartó kezelések detoxikáló hatására az ikrás angolnák reprodukciós képességének változásából következtettünk. A tőzegkivonat, illetve tőzeg-zeolit fürdetés hatására, párhuzamos GTH kezelés mellett a kezelési időszak végén spontán, illetve indukált ovulációt értünk el. Ez az eredmény alátámasztani látszik a kezelés detoxikációs hatását. A folyamat részleteinek tisztázására további kísérletek szükségesek.
A vizsgálatainkat az KMR_12-1-2012-0435, MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00054/12/4) és a Mohamed bin Zayed Species Conservation Fund (project no. 12252178) anyagi támogatásával végeztük.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.