Az előadás anyaga PDF formátumban A hazai akvakultúra fejlesztését gátló tényezők
Puskás Nándor, Váradi László
Magyar Akvakultúra Szövetség
Kivonat
A magyar halgazdálkodási ágazat, azon belül a halastavi gazdálkodás a rendszerváltást követően a mezőgazdaság egyedüli ágazataként megőrizte méretét, súlyát, mi több megújulni és fejlődni volt képes. Azonban mára mégis súlyos piaci, gazdasági problémákkal küzdve a környező országok haltermelőihez képest versenyhátrányba került, nehéz helyzetbe jutott. Ennek oka alapvetően négy tényezőre vezethető vissza.
A magyar tógazdaságok működésük során kiemelt – a tavak méretétől, elhelyezkedésétől, védettségi státuszától függő – ökológiai értéket tartanak fenn. Ez az értékfenntartás, illetve ennek ódiumaként jelentkező jövedelem kiesés finanszírozása, kompenzálása azonban nem megoldott. Ez, az egyre nehezedő gazdasági helyzetben fokozott terhet ró a gazdálkodókra.
A halastavi gazdálkodás napjainkban vízgazdálkodási szempontból – a vízvisszatartás, mezoklimatikus viszonyok javítása, jelentős pufferkapacitás stb. okán – egyértelműen pozitív tevékenységként határozható meg. Ennek ellenére a gazdálkodók Európában gyakorlatilag egyedülálló mértékű vízdíjat kötelesek fizetni. Ráadásul a vízszolgáltatás nem piaci alapon történik, amit jól jelez az a tény is, hogy az országon belül is óriási különbségek alakultak ki pusztán a víz díjában is, ami független az ehhez kapcsolódó szolgáltatás mértékétől, minőségétől.
A magyarországi tógazdaságok zömének termékszerkezete korszerűtlen, végterméke az élőhal, melynek ára hosszú évek óta stagnál, sőt az utóbbi két évben árcsökkenés is bekövetkezett. A hazai fogyasztói szokásoknak egyre kevésbé megfelelő termékszerkezet, a horgászpiac zsugorodása túlzott mértékben növelte a kiszolgáltatottságunkat az exportpiac irányában.
A magyar halgazdálkodási ágazat az Európai Unióhoz való csatlakozás óta folyamatosan azzal szembesül, hogy nem kaphat sem nemzeti, sem társfinanszírozású, vagy éppen Uniós támogatást a viszonylag szűkös spektrumú és kis költségvetéssel rendelkező Halászati Alap keretein túl. Számos támogatási rendszer, amelyből a halgazdálkodási ágazat ki van zárva, olyan problémák kezelésére kerültek kiírásra, amelyek ágazatunkat is érintik. Ugyanakkor ezen problémák kezelése a HOP keretein belül nem megoldott.
A fent említett problémák a tógazdaságok jövedelmezőségi mutatóit rendkívüli mértékben lerontották, így mielőbbi hatékony kezelésük elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ágazatunk fejlődőképes jövőképe biztosítható legyen.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
