Újabb eredmények az angolna fajok hibridizációjában (Anguilla japonica♀ × A. anguilla♂)

Müller Tamás1, Hajime Matsubara2, Yuki Kubara2, Urbányi Béla1, Horváth Ákos1, Horváth László1, Juan F. Asturiano3, David S. Peñaranda3, Shinji Adachi4, Katsutoshi Arai5, Etsuro Yamaha6

1Department of Fish Culture, Szent István University, Gödöllő, Hungary
2Laboratory of Aquatic Genome Science, Department of Aquatic Biology, Faculty of Bioindustry, Tokyo University of Agriculture, Japan
3Grupo de Acuicultura y Biodiversidad. Instituto de Cienciay Tecnología Animal. Universitat Politècnica de València. Valencia, Spain
4Graduate School of Fisheries Sciences, Hokkaido University, Hakodate, Japan
5Faculty of Fisheries Sciences, Hokkaido University, Hakodate, Japan
6Nanae Fresh-Water Laboratory, Field Science Centre for Northern Biosphere, Hokkaido University, Hakodate, Japan

Kivonat

Az európai angolna állománya az elmúlt évtizedek alatt kritikus szintre csökkent az ivadékok és vándorló állományok túlhalászata, a vízrendezések és környezetszennyezések, valamint egy behurcolt parazitafertőzés miatt. Ennek következménye, hogy az angolna felkerült az IUCN Vörös Listájára, méghozzá a „critically endangered” kategóriába, míg a WWF 2007-ben a világ 10 legveszélyeztetettebb állatfajai közé sorolta. Mivel az angolna mesterséges szaporítása és ivadéknevelése még nincs kidolgozva, Európában minden angolna egyed természetes ívásból származik! 2010-ben sikerült édesvízben ivarérlelt mélyhűtött európai angolna sperma és japán angolna ikra felhasználásával életképes hibrid utódokat nyernünk a Hokkaido Egyetemen, azonban a termékenyülési- és kelési % nagyon alacsony volt. 2011-ben lehetőségünk nyílt a kísérleteket megismételni a Tokiói Egyetemen is. 4 japán angolna ikrásból származó ikratételt termékenyítettünk európai (EAm) és japán angolna mélyhűtött (EAm), valamint japán angolna natív (JA) spermamintáival. A következő paraméterek között nem találtunk statisztikailag igazolható különbséget a nagy individuális különbségek miatt: kelési %: JA=19,8±11,2%, EAm=7,3±6,3%, JAm =16,9±11,2%; 10 napos életben maradás: JA=14,3±10,7%, EAm=3,9±4,4%, JAm=8,6±4,9%. A kísérleti eredményeink egyértelműen bizonyították, hogy az általunk használt mélyhűtési technika eredményes az európai angolna spermiumok mélyhűtésére és tárolására, a minták termékenyítőképességüket évekkel később is megőrzik.

 

Kísérleteinket Japán-Magyar Kormányközi Együttműködés TéT (TÉT_10-1-2011-0066567), OTKA PD 73466, MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj és a TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0011 pénzügyi támogatásával végezzük.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.