Újabb alloherpeszvírusok kimutatása Kelet-Európában
Doszpoly Andor1, Igor S. Shchelkunov2, Benkő Mária1
1MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, Budapest
2All Russia Research Institute for Veterinary Virology and Microbiology, Pokrov, Russia
Kivonat
A tokfélék (Acipenseridae) egyik legfontosabb és legnagyobb gazdasági károkat (akár 80-95%-os mortalitás) okozó vírusos betegségét a herpeszvírusok okozzák intenzív haltenyészetekben. Észak-Amerikában már a 80-as évek óta ismeretesek megbetegedések, melyek hátterében herpeszvírusok állnak. A halak herpeszvírusait egy új családba az Alloherpesviridae-be sorolták, mivel igen jelentős evolúciós távolság választja el őket a magasabbrendű gerincesek herpeszvírusaitól. Kelet-Európában először 2006-ban, Oroszországban izoláltak herpesz-szerű vírust lénai tok (Acipenser baeri) állományból Moszkva közelében. A Siberian sturgeon herpesvirus-nak (SbSHV-nak) nevezett vírus, azóta is minden évben és egyre több haltenyészetben üti fel a fejét. Az általa okozott betegség akár 100%-os elhullást is okozhat növendék halak között. Az izolált vírus DNS-ének vizsgálata bebizonyította, hogy az SbSHV nagyon közeli rokona az amerikai fehér tok herpeszvírus törzseknek.
2011 nyarán, egy az Urál-hegység környékén található halgazdaságban lénai tokból sikerült egy új vírust izolálni, mely mind az általa okozott tünetek, mind a sejttenyészeteken mutatott sejtkárosító hatásaiban eltér a korábban leírt SbSHV által okozottól. A vírus DNS-ét vizsgálatra laboratóriumunkba küldték. PCR-rel majd DNS szekvenálással megállapítottuk, hogy a kórokozó szintén herpeszvírus. Valószínűleg egy olyan törzs, mely a feltehetően Észak-Amerikából származó fehér tok herpeszvírusa és lénai tok SbSHV-a közötti evolúciós állapot.
Az orosz partnerekkel egy együttműködés keretén belül DNS-vakcina fejlesztésbe kezdünk az SbSHV ellen. Mely során a vírus különböző felszíni fehérjéit kódoló géneket fejezünk ki a halakban. Az első kísérletek eredményei jelenleg feldolgozás alatt állnak.
A lazacok (Salmo salar) papillómatózisa régóta ismeretes betegség. Az 1970-es években írták le az általa okozott betegséget. A 90-es években elektonmikroszkópos felvételek alapján feltételezték, hogy herpeszvírus áll a tünetek háttérben. A betegség elsősorban Oroszország murmanszki régiójában illetve Skandináviában okoz problémákat. A tavalyi évben 18 egyedből származó papillómákat küldtek laboratóriumunkba, melyekről megállapítottuk, hogy herpeszvírust tartalmaznak. A vírus részleges genomanalízise alapján az amerikai tavipisztráng (Salvelinus namaycush) herpeszvírusával mutat rokonságot.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.