Az előadás anyaga PDF formátumban Természetesvízi halgazdálkodás aspektusai
Bíró Péter
MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany
Kivonat
A természetesvízi halgazdálkodás (halászat) hazai folyó és állóvizeinken nagy hagyományokkal rendelkezik, hiszen a magyarok ősfoglalkozásának egyike. Manapság már csak hagyományai maradtak, s gyakorlata eltűnőben van, illetve tavainkon és főleg folyóvizeinkben még folyik kisszerszámos halászat. A halászat módszertani fejlődését, a halgazdálkodás elemeit, céljait, eszközeit leginkább a Balaton halászatának történetében követhetjük nyomon. A hazai természetesvízi halászat főleg tapasztalatokon alapult. A XX. század első felében – különösen az angolszász irodalom: W.E. Ricker, Beverton & Holt, és sokan mások– a halállományok struktúrájával, dinamikáival és biológiai termőképességükkel kezdett foglalkozni, amelynek módszertana számos közleményben, esettanulmányban és könyvben jelent meg. A kvantitatív ökológia/hidrobiológia (halbiológia) az 1960-as évek végétől egyre jelentősebb mértékben nyert teret a tudományos kutatásban. Ezek tanulsága azt igazolta, hogy a természetes vizeken folytatott halászati tevékenységet az adott vízterek tényleges biológiai termelőképességéhez kell alakítani. Magyarországon a természetesvízi halászat és halgazdálkodás fejlesztése az 1970-80-as években szervezetten folyt. Az egyre sokrétűbb és egyre erősebb emberi hatások vizeink élővilágát (halfaunáját) jelentősen megváltoztatták, s ehhez járultak az új invazív fajok megjelenése, a betelepítések, tömeges halpusztulások, stb. Sok helyütt megszünt a halászat, módszerei feledésbe merültek. Ezzel párhuzamosan, a gazdasági halászat ellenében a horgászat iránt támasztott igény nagymértékben nőtt, de vizeink minőségének és élőviláguk átalakulásának következtében ezt a tevékenységet is szabályozni kell. Az ide vonatkozó alapismereteket számos módszertani könyv tárja elénk.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
