
LESŐHARCSA (SILURUS GLANIS) CIRCOVÍRUS KIMUTATÁSA ÉS GENETIKAI JELLEMZÉSE
Lőrincz Márta1, Dán Ádám2, Láng Mária2, Csaba György2, Tóth Ádám2, Székely Csaba3, Cságola Attila1, Tuboly Tamás1
1Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék, Budapest
2MgSZH Diagnosztikai Igazgatósága
3MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
A circovírusok kisméretű (1,7-2,5 kb), egyszálú, körkörös DNS genommal rendelkező, burok nélküli vírusok (17-22 nm), amelyek világszerte jelen vannak. Eddig főként madarakból mutattak ki a fajra jellemző circovírusokat, egyetlen emlősfajként pedig sertésekben azonosították a vírust. Az utóbbi évek metagenomikai vizsgálatai kiderítették, hogy számos, a Circoviridae családba sorolt vírus jelen van csimpánzokban, emberi székletben, húsban és húskészítményekben, szennyvizekben vagy tengervízi mintákban, denevérekben és szitakötőkben is, azt azonban nem tudjuk, hogy ezek milyen eredetűek. A korábban márnából kimutatott circovírus alapján feltételezhető volt, hogy circovírusok más halfajokban is jelen lehetnek.
2011-ben a balatoni harcsák pusztulása az ívási időszakban a megszokottnál nagyobb mértékű volt, és az elvégzett kórbonctani, parazitológiai, bakteriológiai vizsgálatok a jelenség okát nem tudták tisztázni. A kórszövettani vizsgálatok alapján a toxikózis merült fel, de megerősíteni ezt nem lehetett. Hat vizsgált hal szerveiből háromban circovírus jelenlétét lehetett igazolni, ami az első szekvencia adatok alapján egy idáig még nem ismert vírusnak bizonyult. A genom körkörös jellegét kihasználva specifikus primerekkel két teljes vírusgenomot amplifikáltunk és szekvenáltunk, majd az adatokat elemeztük.
A vírusgenomok mindkét esetben 1966 bázis méretűek voltak. A genomszerveződés a circovírusoknál megszokott. A nukleinsav sorrend alapján elvégzett filogenetikai elemzés is azt mutatta, hogy a vírus közel áll ennek a nemzetségnek a tagjaihoz. A jósolt capsid fehérje analízis alapján a márna circovírusokkal és egy emberi bélsárból kimutatott (NG13) vírussal együtt a harcsavírusok önálló csoportot képeznek a Circovirusokon belül, feltehetően átmenetet képviselve a Cyclovirusok genus tagjai irányába.
A vírus kórtani szerepe ma még nem ismert. A circovírusokra jellemző erős immunszuppresszív hatás alapján feltételezhető, hogy ha a vírus önállóan nem is, de szerepet játszhat társfertőzések háttereként kóros folyamatokban.
Köszönetnyilvánítás: A vizsgálatokat részben az OTKA K 71837 pályázat és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával végeztük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.