LESŐHARCSA (SILURUS GLANIS) CIRCOVÍRUS KIMUTATÁSA ÉS GENETIKAI JELLEMZÉSE

Lőrincz Márta¹, Dán Ádám², Láng Mária², Csaba György², Tóth Ádám², Székely Csaba³, Cságola Attila¹, Tuboly Tamás¹

¹Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék, Budapest
²MgSZH Diagnosztikai Igazgatósága
³MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest

Kivonat

A circovírusok kisméretű (1,7-2,5 kb), egyszálú, körkörös DNS genommal rendelkező, burok nélküli vírusok (17-22 nm), amelyek világszerte jelen vannak. Eddig főként madarakból mutattak ki a fajra jellemző circovírusokat, egyetlen emlősfajként pedig sertésekben azonosították a vírust. Az utóbbi évek metagenomikai vizsgálatai kiderítették, hogy számos, a Circoviridae családba sorolt vírus jelen van csimpánzokban, emberi székletben, húsban és húskészítményekben, szennyvizekben vagy tengervízi mintákban, denevérekben és szitakötőkben is, azt azonban nem tudjuk, hogy ezek milyen eredetűek. A korábban márnából kimutatott circovírus alapján feltételezhető volt, hogy circovírusok más halfajokban is jelen lehetnek.

2011-ben a balatoni harcsák pusztulása az ívási időszakban a megszokottnál nagyobb mértékű volt, és az elvégzett kórbonctani, parazitológiai, bakteriológiai vizsgálatok a jelenség okát nem tudták tisztázni. A kórszövettani vizsgálatok alapján a toxikózis merült fel, de megerősíteni ezt nem lehetett. Hat vizsgált hal szerveiből háromban circovírus jelenlétét lehetett igazolni, ami az első szekvencia adatok alapján egy idáig még nem ismert vírusnak bizonyult. A genom körkörös jellegét kihasználva specifikus primerekkel két teljes vírusgenomot amplifikáltunk és szekvenáltunk, majd az adatokat elemeztük.

A vírusgenomok mindkét esetben 1966 bázis méretűek voltak. A genomszerveződés a circovírusoknál megszokott. A nukleinsav sorrend alapján elvégzett filogenetikai elemzés is azt mutatta, hogy a vírus közel áll ennek a nemzetségnek a tagjaihoz. A jósolt capsid fehérje analízis alapján a márna circovírusokkal és egy emberi bélsárból kimutatott (NG13) vírussal együtt a harcsavírusok önálló csoportot képeznek a Circovirusokon belül, feltehetően átmenetet képviselve a Cyclovirusok genus tagjai irányába.

A vírus kórtani szerepe ma még nem ismert. A circovírusokra jellemző erős immunszuppresszív hatás alapján feltételezhető, hogy ha a vírus önállóan nem is, de szerepet játszhat társfertőzések háttereként kóros folyamatokban.

Köszönetnyilvánítás: A vizsgálatokat részben az OTKA K 71837 pályázat és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával végeztük.