HAZAI SEBES PISZTRÁNG TENYÉSZÁLLOMÁNY VÉRVONAL VIZSGÁLATA GENETIKAI MARKEREKKEL
Tolnai Zoltán1, Dennis M. Kallert1, Forró Barbara1, Hoitsy György2 és Eszterbauer Edit1
1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
2Lillafüredi Pisztrángtelep, Lillafüred
Kivonat
A sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario L. 1758) gyors sodrású, oxigéndús hideg vizeket kedvelő halfaj, melynek molekuláris vizsgálatok alapján 5 fő leszármazási vonalát különítik el. A legnagyobb földrajzi elterjedéssel az atlanti vérvonal rendelkezik. A mediterrán, adriai és márvány vérvonalak a Földközi-tenger partja mentén fordulnak elő. A hazánkban autochtonnak számító dunai vérvonal Európa keleti részén elterjedt.
Vizsgálatunk célja a Lillafüredi Pisztrángtelep sebes pisztráng tenyészállományában előforduló leszármazási vonalak meghatározása volt. Ehhez 167 db, egyedileg azonosított egyed farokúszójából vettünk szövetmintát. A halak vérvonalának meghatározása a mitokondriális (mt) DNS kontrol régiójának 1088 bp hosszú, és a laktát-dehidrogenáz (LDH) gén egy 428 bp hosszú szakaszának a DNS polimorfizmus vizsgálatával történt. A PCR-hez kötött restrikciós fragmentum hossz polimorfizmus (PCR-RFLP) módszer alkalmazásával, az atlanti vérvonalból származó mt DNS és LDH génszakaszok két részre vágódtak. A dunai leszármazási vonalhoz tartozó mintákat egyik esetben sem hasították az enzimek.
Az LDH gén vizsgálata alapján a halak 34%-a az atlanti, 17%-a pedig a dunai vérvonalra jellemző mintázatot mutatott, míg a maradék 49% hibridnek volt tekinthető. A mt DNS szakasz vizsgálata során azonban csak az atlanti vérvonal mintázatát kaptuk. A kétféle genetikai markerrel kapott mintázatok közötti látszólagos ellentmondás a genomiális LDH gén rekombinációjával magyarázható, melynek során a hibrid szülők dunai típusú LDH génjének „visszakereszteződésével” dunai mintázat jön létre az utódok egy részében.
Vizsgálatunk hiánypótló, mivel a hazai sebes pisztráng állomány vérvonalát eddig egyáltalán nem vizsgálták. Eredményeink azt mutatják, hogy a Lillafüredi Pisztrángtelep sebes pisztráng tenyészállománya genetikailag nagyon kevert, és a vizsgált állományban tisztán dunai vérvonalú egyedek nem fordulnak elő. Vizsgálataink rámutatnak arra, hogy az őshonos dunai vérvonal természetes vizekben történő elszaporítása érdekében a hazai halgazdaságokban folyó szaporítási stratégia jelentős módosítására van szükség.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.