EURÓPÁBAN ŐSHONOS PISZTRÁNGFÉLÉK SPERMÁJÁNAK MÉLYHŰTÉSE ÉS A MÉLYHŰTÖTT SPERMA FELHASZNÁLÁSA FAJMEGŐRZÉSI CÉLOKRA
Bernáth Gergely1, Kaczkó Dániel1, Hoitsy György2, Dušan Jesenšek3, Horváth Ákos1
1Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Hoitsy és Rieger Kft., Lillafüred
3Faronika d.o.o., Tolmin
Kivonat
Kutatásunk során a nagy gazdasági jelentőséggel bíró sebes pisztráng (Salmo trutta fario), valamint a Szlovéniában endemikus, mára már csak kevés fajtiszta populációval rendelkező márványpisztráng (Salmo marmoratus) spermamélyhűtésével foglalkoztunk. A sebes pisztráng esetében arra kerestük a választ, hogy a különböző equilibrációs idők és a katéteres mintavétel miként befolyásolják a mélyhűtött majd felolvasztott spermával történő termékenyülés esélyét. A márványpisztránggal folytatott kísérlet során az egyedi tulajdonságok hatását vizsgáltuk a mélyhűtött majd felolvasztott sperma termékenyítő képességére nézve. Megkezdtük az általunk kifejlesztett mélyhűtési módszer fajmegőrzési célokra való felhasználását.
A sebes pisztránggal elvégzett vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a termékenyülési arány az összes minta esetében, messze elmaradt a nem mélyhűtött kontroll csoportokhoz képest. Az equlibrációs idők különbözősége döntően nem befolyásolta a spermiumok termékenyítő képességét. A különböző egyedektől származó sperma minták termékenyítő képessége viszont jelentősen eltért egymástól. A katéteres mintavétel során a legjobb termékenyülési eredményt meglepő módon a vizelettel keveredett sperma érte el. A katéteres módszer esetében egyáltalán nem, a külön lefejt vizelet módszere esetében csak elhanyagolható termékenyülést tapasztaltunk. Mindhárom mintavételi eljárás eredménye messze elmaradt a nem mélyhűtött kontrollhoz képest. A márványpisztráng esetében az eredmények azt mutatták, hogy Tolminka folyóból származó mélyhűtött sperma minták nagy része, a pisztrángtelepi nem mélyhűtött kontrollhoz hasonlóan magas termékenyülési arányt ért el. Nagy egyedi különbséget tapasztaltunk a különböző mintákkal történő termékenyítés során, a termékenyülési arány tekintetében. A fajmegőrzési munka során 12 egyed mintája közül összesen 10 hal spermáját mélyhűtöttük sikeresen. A termékenyítés után a szempontos ikrákat kitelepítették a természetes élőhelyre.
A kutatás a TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0011 „A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” c. pályázat támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.