Az akvakultúra átalakuló profilja a világon és Európában: megváltozó faj- és technológia szerkezet
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
Az akvakultúrát az elmúlt években az intenzív technológiák fokozott térnyerésre és fajdiverzifikáció jellemezte a világon, bár Európa lemaradni látszik ebben a versenyben. Az alacsony halliszt tartalmú, de magas alternatív fehérjeforrásokat tartalmazó pelletek elterjedésének köszönhetően a mindenevő fajok termelése területén olyan lépéselőnyre tett szert, amelynek köszönhetően exporttermékeivel (pangázid harcsa, tilápia) az egyre növekvő tengeri szállítási költségek ellenére is jelentős pozícióba került az európai és észak-amerikai fehérhúsú halpiacokon. Az EU-ba például évente átlagosan 200-220 tonna pangasiust importálnak, amely élősúlyban majdnem fél millió tonnának felel meg, a hazai 3200 tonnás filéimport pedig a ponty után második legnépszerűbb haltermékké teszi itthon.
A világ 3,2 millió tonnás harcsatermelése (amely tíz év alatt meghatszorozódott) azonban nem korlátozódik a pangázid harcsákra (1,5 millió tonna), hiszen egyrészt a Clarias termelés is rendkívüli módon fejlődött (0,7 millió tonna, elsősorban hibridek, kisebb mértékben C. gariepinus), másrészt az iktalurid harcsa (0,4 millió tonna), a szilurid fajok (0,4 millió tonna S. asotus) és a bagrid fajok (0,2 millió tonna) termelése is növekvőben van. Az alternatív protein-forrásokból gyártott pelletek további jelentős haszonélvezője volt a tilápia termelés (jelenleg 3,5 millió tonna, a 10 évvel ezelőtti háromszorosa) és a pontyfélék mindenevő fajaira (ponty, kárász) alapozott monokultúrás intenzív tavi akvakultúra is.
A ragadozó halfajok között elsősorban a sügéralakúak közé tartozó fajokban mutatkozott igazi áttörés az utóbbi években, mind a termelés mennyiségét nézve, mind a termelésbe bevont fajok számát tekintve. Rendkívüli módon fejlődött a laposhalak termelése is a recirkulációs rendszerek terjedésének köszönhetően.
Az európai haltermelés a fejlett ketreces termelésnek köszönhetően a lazacfélék és a tengeri sügéralakúak esetében, illetve a kaviár-célú toktermelésben tudta megőrizni vezető pozícióját a világon, jelentős K+F háttér mellett.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.