A KOLIN-KLORID HATÁSA A BARRAMUNDI NÖVEKEDÉSÉRE

Bársony Péter¹, Fehér Milán¹, Csorvási Éva¹, Juhász Péter¹, Szűcs István², Borbély Gyula³, Stündl László¹

¹Debreceni Egyetem ACTC MÉK Állattenyésztéstudományi Intézet
²Debreceni Egyetem ACTC GVK Gazdálkodástudományi Intézet
³Jászkiséri Halas Kft, Jászkisér

Kivonat

Amikor új halfajok jelennek meg a haltermelésben akkor először mindig egy kísérleti stádium veszi kezdetét, amikor is a tartástechnológiát és a takarmányozást megpróbálják a lehető legpontosabban az adott halfajra szabni. Könnyű belátni, hogy ez nem egyszerű feladat, hiszen az akvakultúra nagyon eltérő körülményeket igénylő fajokkal dolgozik párhuzamosan. Mivel az intenzív termelés költségeinek a legnagyobb arányát a takarmányozás adja, így az optimális beltartalmú táp alapvetően meghatározza a gazdaságos termelést.

Az első tapasztalataink azt mutatták, hogy a recirkulációs rendszerekben nevelt barramundi esetében, kereskedelmi forgalomban kapható tápok esetében, intenzív takarmányozás mellett, a máj elzsírosodása már a nevelés egészen korai szakaszában jelentkezik, és komoly veszteségeket okoz, azáltal, hogy lassul a halak növekedése, romlik a takarmány-értékesítő képesség, sőt gyakran elhullást eredményez az állományban. Úgy tűnt, hogy jelenleg nem igazán lehetséges olyan beltartalmú tápokat beszerezni, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a barramundi igényeinek. Ezen jelenség kiküszöbölése érdekében egy kereskedelmi forgalomban kapható tápot kolinnal dúsítottuk, annak érdekében, hogy kiküszöböljük a felmerült problémákat

A kolin lipotóp vegyület, melynek elsődleges feladata a szervezetben, hogy elősegíti, a zsírsavak felhasználását, véd a máj elzsírosodása ellen, valamint megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfalakra. Ebből kiindulva arra gondoltunk, hogy a takarmányba történő bekeverése esetén csökken a máj elzsírosodása, ezáltal javul a működése, ami kihat a termelési paraméterekre is. A kolin-klorid gyakorlatilag minden takarmányban előfordul, de igen eltérő mennyiségben.

A kísérlet kezdetekor medencénként 10 darab átlagosan 136g-os barramundit helyzetünk ki. A halakat 12 darab 80 literes medencében neveltük, amelyek egy teljesen önálló recirkulációs rendszer részeit képezték. A kereskedelmi forgalomban kapható száraz tápot 100, 250, 500, 1000 és 5000 mg/kg kolinnal dúsítottuk, emellett kialakítottunk egy kontroll csoportot is. Minden kezelést egyenként 2-2 ismétléssel állítottunk be. A halak takarmányozása ad libitum történt. A kísérlet időtartamai 7 hét volt.

A kísérlet lezárásakor az adatok azt mutatták, hogy a testtömeg-gyarapodás tekintetében a legjobb eredményt az 5000 mg/kg-os kolin-kiegészítést kapó csoport produkálta, amely szignifikánsan magasabb egyedi testtömeget ért el, mint a többi kezelés. A különbség már a kísérlet első hetében jelentkezett és folyamatosan nőt az idő előrehaladtával. Az 1000mg/kg-os kolin-kiegészítést kapó csoport habár nem érte el az 5000 mg/kg csoport eredményeit szintén szignifikánsan nagyobb testtömeget mutatott a többi csoportnál. Az ennél kevesebb kolint fogyasztó csoportok esetében mérhető különbséget nem találtunk.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a takarmány kolinnal történő dúsítása kedvezően hat a barramundi növekedésére, feltehetően a májműködés javításán keresztül, kifejtve kedvező hatását.

Következő feladatunk, hogy megállapítsuk a kolin pontos mennyiségét annak érdekében, hogy gazdaságos legyen a felhasználása, és megvizsgáljuk, hogy a termelési paramétereken túl, milyen egyéb különbségeket okoz a halak szervezetében a kolin takarmányhoz történő adagolása (máj zsírtartalma, test zsírtartalma, zsírsav-összetétel).