A kárókatona kártétel aktuális helyzete magyarországi halas vizeken
Pető Zoltán1, Szabó Tamás2
1Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Vadászati és Halászati Osztály, Gödöllő
2Szent István Egyetem, MKK, KTI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Míg a Magyar Vízivad Monitoring adatbázis adatai alapján a megfigyelési pontokon látott nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo) száma enyhén csökkenő tendenciát mutat, addig a kis kárókatonánál (Phalacrocorax pygmaeus) jelentős létszámemelkedés figyelhető meg. Mind a tógazdák, mind a természetes vizeken gazdálkodók panaszkodnak a kárókatonák által okozott károk miatt. Tekintettel arra, hogy a károsítás mértéke a tógazdaságokban jobban érzékelhető és egységes szempontok alapján történő „közvélemény-kutatás” e kérdésben tudomásunk szerint még nem történt, kérdőív segítségével tájékozódtunk arról, jelenleg hogyan ítélik meg a tógazdák a kárókatonák haltermelésre gyakorolt hatását.
A kiküldött kérdőívre 43 tógazdaság válaszolt, lefedve az üzemelő tóterületnek több mint a felét. A minden kérdés tekintetében értékelhető választ adók által képviselt terület is csaknem 9.000 ha. A felmérés eredményei között kiemelendő az, hogy a lehetséges gerinces károsítók között 36-an jelölték meg a nagy kárókatonát, mint elsőszámú károkozót és e mellett 3 olyan tóegység is akadt, aki már a kis kárókatonát rangsorolta az első helyre. A megkérdezettek nagyobb része a kárókatonák jelentős számú megjelenését március és október hónapok közötti időszakra jelölte meg, míg a Magyar Vízivad Monitoring adatai szerint általában az ősz végi – tél eleji időszakban látnak a madarászok a legtöbb kárókatonát a megfigyelési helyeken. A válaszadók ¾-e szerint 120 napnál hosszabb ideig kell intenzíven védekezni a károsítás ellen. A védekezési költség több mint ⅓-uk szerint 5 és 10 ezer Ft-ot emészt fel naponta, de közel ¼-ük 10 és 25 ezer Ft közötti összeget áldoz erre. A felmérésből az is kitűnt, hogy a tógazdák 62 %-a már elérte a védekezésre szánható maximális összeget, mert 26-an válaszoltak úgy, hogy akkor sem tudnának többet költeni erre, ha lenne egy olyan módszer, amellyel hatásosabban tudnák megvédeni halállományukat a kárókatonától annak ellenére, hogy több mint 50 %-uk szerint a termeléskiesés e madarak miatt 10-25 % közé, pénzben kifejezve 1-5 millió forint közé tehető.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.