A hazai természetesvízi halgazdálkodás és vizeinkre gyakorolt hatásának ökológiai szempontú értékelése
Halasi-Kovács Béla1, Váradi László2
1Halászati és Öntözési Kutató Intézet
2Magyar Akvakultúra Szövetség
Kivonat
A természetesvízi halászat és horgászat, mint a természetesvízi halgazdálkodás szegmensei, és a vízi, illetve vizes élőhelyek kapcsolatrendszerének jobb megértését az egyre élesebben jelentkező, gyakran egymással szemben álló természetvédelmi, gazdasági és társadalmi igények teszik mára sürgetővé. Ehhez járulnak a fenntartható működtetés peremfeltételeit biztosító szabályozók megalkotásának szükségletei.
A témakör feldolgozásához az ökológia diszciplínája megfelelő tudományos hátteret biztosít. Erre alapozva tettünk javaslatot a természetesvízi halgazdálkodás fogalomkörének és definícióinak tisztázására, összhangot teremtve a nemzetközi szakirodalommal is. Elemeztük a hazai víztípusok fogási és telepítési statisztikai adatait. Emellett az elmúlt 15 évben megjelent, témával kapcsolatos 100 magyar publikáció információit értékeltük.
A halászati adatok elemzése alapján több tény is bizonyítható: (1) a természetesvízi halgazdálkodás struktúrájának horgászati hasznosítás irányba történt elmozdulása; (2) az egyes víztípusok eltérő halgazdálkodási terhelése; (3) a haltelepítések és a természetes halközösségek között fennálló szerkezeti anomália; (4) az összes fogás állandósága mellett a „relatív túlhasználat”.
A hazai irodalom áttekintése alapján megállapítható, hogy a témával foglalkozó természettudományos szintű publikáció kevés. Ugyanakkor a jellemző problémák meglehetősen széles köre felvetődik, alkalmas alapot biztosítva a további tudományos vizsgálatok irányvonalainak meghatározásához.
A rendelkezésünkre álló információkat értékelve, összességében a következő kép rajzolódik ki. A természetesvízi halgazdálkodás struktúrájában az elmúlt másfél évtized alatt mélyreható változás zajlott le: a halászat jelentősége nagy mértékben csökkent, míg a horgászat meghatározóvá vált a vízi haszonvételek között. A természetesvízi halgazdálkodás gazdasági, társadalmi jelentősége tovább nőtt. Ennek ellenére a természetesvízi halgazdálkodás tudományos megalapozottsága elmarad a döntéshozáshoz szükséges minimális mértéktől. Az is látható, hogy a jelenlegi természetesvízi halászati és horgászati gyakorlat, ami a halastavakban megtermelt fajokra alapozottan próbálja meg pótolni a környezeti változások, valamint a fogások okozta állományveszteséget, nem fenntartható. Mindemellett a természetesvízi halászat és horgászat szereplőit évtizedek óta antagonisztikusnak vélt szembenállás jellemzi.
A hazai és nemzetközi szinten egyaránt jelentkező ismeretanyag hiány, az egyre fokozódó igény és szükséglet okán sürgetővé teszi egy új szemléletű, vízgyűjtő alapokon nyugvó, ökológiai szemléletű – tehát alapvetően rendszer központú – természetesvízi halgazdálkodás tudományos szintű kidolgozását. A feladatok között kiemelendő: (1) a vízterekben jórészt antropogén hatásra bekövetkező hidrológiai, vízminőségi változások halközösségre gyakorolt hatásainak feltárása, valamint az ezek következményeként a biotikus kapcsolatrendszerben bekövetkező módosulások elemzése; (2) a különböző irányú halgazdálkodási tevékenységek okozta abiotikus és biotikus elváltozások hatásainak modellezése; (3) kutatási módszerek kidolgozása a biomassza faji szintű meghatározásához; (4) halgazdálkodási célú monitorozási módszer kidolgozása és monitorozás végzése.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.