MIKROSZATELLIT MARKEREK RAGADOZÓ HALAK VIZSGÁLATÁHOZ
Kánainé Sipos Dóra1,2, Bakos Katalin1,2, Bősze Bernadett3, Müller Tamás1,2, Urbányi Béla1,2, Kovács Balázs1,2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar; Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont, Gödöllő
3Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Genetika Tanszék, Budapest
Összefoglaló
Napjainkban az intenzív termelési rendszerekben tenyésztett fajok száma folyamatosan növekszik: különböző új, vagy korábban alig tenyésztett ízletes és értékes húsú ragadozó halfajokat vonnak be a termelésbe. Magyarországon az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) termelés évről évre növekszik, a süllő (Sander lucioperca L.) és a sügér (Perca fluviatilis L.) produkció pedig feltehetően a közeljövőben indul emelkedésnek, az elmúlt évek tartástechnológiai fejlesztéseinek köszönhetően. A molekuláris biológia számos olyan lehetőséget kínál, melyek elősegítik a tenyésztés és a termelési technológiák hatékonyabbá tételét. Azonban legtöbb halfajunkról, köztük a fent említettekről, tenyésztett állományaikról és változataikról csak nagyon kevés genetikai információnk van. Célunk olyan új, specifikus genetikai markerek - mikroszatellitek - izolálása afrikai harcsából, süllőből és sügérből, amelyek lehetővé teszik ezen fajok és rokonaik genetikai analízisét.
A kutatáshoz szükséges szövetmintákat afrikai harcsa esetén tenyésztett egyedekből, süllő esetén a Balatonból, a sügér mintákat Dunaföldvárról gyűjtöttük. Mindhárom faj genomiális DNS-éből ismétlődésben dúsított könyvtárakat hoztunk létre Glenn és Schable (2005) módszerének módosított változatával. A genomiális könyvtárakból eddig összesen 630 klónt vizsgáltunk, amelyből 292 inszert szekvenciáját határoztuk meg. Ezek között 258 különböző mikroszatellit szekvenciát találtunk. Eddig az afrikai harcsából 8, süllőből 4 új mikroszatellit markert fejlesztettünk ki és teszteltünk a korábban gyűjtött szövetmintákból származó DNS mintákon. További 48 mikroszatellit tesztelése folyamatban van.
A jövőben folytatjuk a markerek izolálását és elkezdjük a rendelkezésünkre álló populációk genetikai vizsgálatát, a genetikai alapú nemesítés alapozását mindhárom vizsgált faj esetén.
A munka OTKA (PD 79177) és Bolyai pályázatok támogatásával készül.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.