Három ponty alfaj/fajta (Dunai, Amúri, Szegedi tükrös) növekedése és takarmányhasznosítása különböző zsírsav tartalmú tápok alkalmazásakor

Feledi Tibor1, Kovács Gyula1, Rónyai András1, Jeney Zsigmond1, J. Sándor Zsuzsanna1, Gy. Papp Zsuzsanna1, Bakos János2, Csengeri István1

1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2CIPRINUSZ BT, Szarvas, Szarvas

Kivonat

Az AquaMax* projekt keretében különböző genetikai hátterű ponty állományokkal halliszt és halolaj nélküli, illetve halolajas-hallisztes táp etetési kísérletet végeztünk ivadékkal. Ennek eredményeit a mostani Poszter szekcióban Rónyai András és Feledi Tibor és munkatársaik poszteren ismertetették. Ennek a kísérletnek a növekedési és takarmány-hasznosítási eredményei, valamint Puskás László és munkatársai eddig nem közölt nutrigenomikai vizsgálati eredményei alapján két alfajt és egy tájfajtát (Dunai, Amúri, Szegedi tükrös) választottunk az étkezési méretűig történő nevelés során bekövetkező hatások további komplex vizsgálatához. A kiválasztott halakat 3 tápon neveltük három különböző tápot etetve. A tápok a következők voltak: (1) kereskedelmi kontroll (Tilápia/Ponty táp); (2) lenolajos csillagfürtös táp, valamint a norvégiai AquaMax-partner cég által készített, teljesértékű kísérleti táp volt (Skretting E táp).

A halakat 300-literes, átfolyóvizes kádakban takarmányoztuk fajtánként és táponként 3-3 párhuzamos kezeléssel. A kádakban átlagosan óránkénti kétszeres vízcserét biztosítottunk. A kísérlet indításakor a kihelyezési tömeg kádanként átlagolva 166,7±2,8 g volt. A halakat a metabolikus testtömeg (kg 0,8) 1,8%-ával takarmányoztuk. Az átlagos vízhőmérséklet az egész periódusra vonatkoztatva 23,1±0,8ºC, az átlagos relatív oxigén telítettség 73,1±7,7 % volt a halas kád kifolyóinál. A takarmányok növekedésre kifejtett hatását a fajlagos napi növekedési sebesség (SGR) alapján történt, a takarmány- és fehérjehasznosítás jellemzésére a takarmány-együtthatót (FCR), fehérje hatékonysági arányt (PER), valamint a fehérje produktivitási értéket (PPV) alkalmaztuk. A nyert adatok statisztikai vizsgálatát SigmaStat Version 3.0 (SPSS Inc., Chicago, IL USA) programmal végeztük.

A kísérlet során elhullást nem tapasztaltunk. A Skretting táppal etetett állomány takarmány-hasznosítási jellemzői jelentősen meghaladták a többi táppal etetett csoportokét (P<0.001). A másik két tápos csoportnál közel azonos takarmányhasznosítási jellemzőket kaptunk. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a genetikai háttér jelentősége hosszabb távon kevésbé jelentős, mint a tápok minőségi különbségei.

 

Az AquaMax projektet az Európai Unió finanszírozza az FP6 keretében a FOOD-CT-2006-16249 Project "AQUAMAX" számú szerződés szerint.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.