Haljólét – Út a jobb minőségű halhúshoz, vagy újabb eszköz a haltermelés korlátozásához? Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) haljóléttel kapcsolatos tevékenysége
Jeney Zsigmond, Jeney Galina
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A múlt század 60-as éveinek közepétől beszélünk az állatok jólétéről. Az utóbbi 10 évben a tenyésztett halak „jó léte” is a figyelem középpontjába került azon új tudományos eredmények miatt, amelyek azt bizonyították, hogy a törzsfejlődésben a halak osztálya az első szint, ahol érzésről beszélhetünk. Az érző állatok képesek a fájdalmat is érezni, következésképpen képesek szenvedni is. Az állattenyésztés mai etikai szintjének megfelelően ezeknek az állatoknak a „jó létéről” gondoskodni kell.
A haljólét kutatása mellett a szabályozások finomítása és fejlesztése is folyamatos feladat. Európai szinten az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority, rövidítve EFSA) működtet szakértői bizottságokat a szabályozás tudományos alapjainak kidolgozására. A halakra vonatkozó szakmai anyagok kidolgozása 5 munkacsoportban folyik. Ezek egyike az ún. Ponty Munkacsoport, amely 2008-ban készített el a szakértői tanulmányt. Az EFSA Állategészségi és Állatjóléti Bizottsága (AHAW) 2009 novemberében véglegesítette az ún. „Tudományos Véleményét” a témában. Mivel ez a dokumentum fog alapul szolgálni a további szabályozásokhoz, ezért a benne foglaltakat érdemes megismerni.
A magyarországi haltenyésztés jellemző része a tavi tógazdálkodás, amely extenzív, természet-közeli viszonyok között történik. Az említett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a ma alkalmazott technológiák betartása mellett a „haljóléti” szempontok betarthatóak. A lehalászáskor, a szállítás során és a feldolgozást megelőző stádiumban magas a haljóléti szempontok megsértésének kockázata. A hazánkban fejlődő stádiumban lévő ún. intenzív haltenyésztési technológiák tervezése és végrehajtása során viszont jobban oda kell figyelni a haljóléti szempontokra, tekintettel a magas halnépesítési sűrűségekre.
A jó tógazda ösztönösen gondoskodik halai jólétéről. A szigorodó haljóléti szabályozásnak azonban lehetnek a hozamokra és a nyereségre kiható hatásai is. Abban csak bízni lehet, hogy a piac egyszer majd megfizeti az ilyen technológiákkal előállított halat.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.