Az Európai Unió Közös Halászati Politikájának reformja és lehetséges hatásai a magyar halászati ágazatra
Bardócz Tamás1, Mihálffy Szilvia2, Tarpataki Tamás2
1Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest
2Magyar Köztársaság Állandó Képviselete az Európai Unió mellett, Brüssszel
Kivonat
Az Európai Unió a világ halfogásának és haltermelésének 4,6%-át adja, de a belső fogyasztás kielégítésére jelentős behozatalra szorul. Az EU27 2007-ben 5,6 millió tonna halat importált, 5,1 millió tonnás fogás és 1,3 millió tonnás termelés mellett.
2000-ben a fogás még 6,7 millió tonna volt, a termelés pedig ugyanennyi, vagyis a csökkenő tengeri fogásokat kizárólag importból pótolta.
A tengeri fogások csökkenésének fő oka, mint az egész világon mindenhol, az EU-ban is az állományok túlhalászottsága, vagyis hogy több halat fognak ki, mint amennyit az adott populáció évről évre képes újratermelni. Ennek megakadályozásához drasztikusan vissza kellene fogni a tengeri halászatot és csökkenteni a halászati kapacitást, ezért a Közösség már a KHP 2002-es reformja során több olyan intézkedést is bevezetett, amelyek a túlzott kapacitások csökkentését célozták. E mellett – a fenntartható halászat biztosítása érdekében – a Tanács több állományra is hosszú távú gazdálkodási terveket fogadott el. Az Európai Halászati Alapban erősen korlátozták a hajók felújításával kapcsolatos támogatásokat és megszűnt az új hajó vásárlás támogatása is. Mindezek ellenére a trendek nem változtak lényegesen, ezért további határozott intézkedésekre van szükség.
Az EU haltermelésének jelentős problémája, hogy a harmadik országok dinamikusan fejlődő termelésével szemben jelentős túlszabályozottsága miatt versenyhátrányban van. Ennek ellenére a tengeri haltermelés (elsősorban ketreces technológiával) ha lassan is, de fejlődött, míg az édesvízi haltermelés stagnált vagy a ponty esetében például visszaesett.
Hazánk haltermelésére a tengeri halászatot érintő változások közvetetten, míg az akvakultúrát és a pénzügyi eszközöket érintő változások közvetlenül is hatással lesznek. Ezeket a hatásokat a reform jelenlegi szakaszában csak becsülni lehet, de az előzetes információk segíthetik az ágazati kutatás és a termelők felkészülését a lehetséges változásokra.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.