A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI A TORNÁT ÉS A MARCALT ÉRT VÖRÖSISZAP SZENNYEZÉST KÖVETŐEN
Lanszki József, Bauer-Haáz Éva, Bende Zsolt és Széles L. Gabriella
Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, 7401 Kaposvár, Pf. 16.
Kivonat
A vidra (Lutra lutra) élőhelyének állapotminőségét jelző faj. A post mortem vizsgált példányok öko-toxikológiai elemzése szerint a hazai vidrák szervezetében felhalmozódó egyes fémes elemek mért koncentrációi európai összevetésben alacsonyak, vagy közepesen alacsonyak.
A vizsgálatunkat a kolontári vörös iszap tározó falának 2010. októberében bekövetkezett átszakadását követő hetekben végeztük. Felmért területek voltak a Torna patak és a Marcal folyó katasztrófa által sújtott (szennyezett) és nem szennyezett szakaszai, mellékvizei. A 65 helyszínen (alapvetően hidak környékén) standard vidra előfordulás- és élőhely felmérést alkalmaztunk, az ürülékeket összegyűjtöttük és táplálék-összetétel vizsgálatot végeztünk.
A Torna patak és mellékvizeinek nem szennyezett szakaszán élő vidrák táplálékában legjelentősebbek voltak a halak (mennyiségi összetétel: 62%; kárász sp., ponty, küsz, csuka, sügér, süllő, törpeharcsa, naphal) és a tízlábú rákok (23%; Astacus sp.), ezek mellett kétéltűek és kisemlősök (vándorpatkány, kószapocok) voltak még fontosabbak. A Torna szennyezett szakaszán a régi hullatékok elsodródtak, a vidrák lábnyomainak jelenléte ellenére októberben egyetlen hulladék mintát sem találtunk. A Marcal nem szennyezett szakaszán a halak (33%; pl. ponty, kárász sp., törpeharcsa, naphal, sügér, csuka) mellett számottevő volt a kétéltűek (Rana sp., Bufo sp., levelibéka), a kisemlősök (21%; főként kószapocok) és madarak (17%; főként récék) fogyasztása. A Marcal vörösiszappal szennyezett szakaszán legnagyobb arányban halakat (76%; zömében ezüstkárászt, e mellett domolykót, csukát, pontyot, süllőt, csíkot), köztük nagytestű (
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.