A VIDRA HALTÁPLÁLÉKA TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSBEN LEVŐ TAVON
Bauer-Haáz Éva1, Szegvári Zoltán2 és Lanszki József1
1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, 7401 Kaposvár, Pf. 16.
2Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 7625 Pécs, Tettye tér 9.
Kivonat
A fokozottan védett vidra (Lutra lutra) szerepének pontosabb megítélését segíti a táplálkozási szokásainak jobb megismerése. Vizsgálatunkat a Somogy megyében található Csombárdi rét Természetvédelmi Terület 4 ha-os természetvédelmi kezelésben levő taván végeztük. A tavon a haltelepítés a tó jó karbantartása, halközösségének fenntartása, a halevő állatok táplálékforrásának biztosítása érdekében zajlik, táplálékkészlete ezért speciális. A halállomány az időnkénti (őshonos halfajokkal végzett) pótlásokat leszámítva elsősorban a természetes szaporulatból pótlódik. Értékeltük a haltáplálék-összetételt, valamint a fogyasztott halak tömegkategóriák, guildek és honosság szerinti eloszlását. A 2008. májusi teljes lehalászási és ugyanezen időszak táplálékelemzési adataiból halpreferencia számítást végeztünk.
A vizsgálat szerint a vidra elsődlegesen fontos táplálékát minden évszakban a hal jelentette. Legnagyobb arányban fogyasztotta az ezüstkárászt, ezt követte a razbóra, különösen nyáron és ősszel. Tavasszal és nyáron számottevő mennyiségi arányban fogyasztotta a törpeharcsát, nyáron a sügért és a naphalat. A tógazdaságokban jelentős ponty fogyasztási aránya télen volt a legmagasabb (kb. 5%). Pontyból főként a 100-500 grammos példányokat ejtette zsákmányul. A fogyasztott halak zömmel (92%) 100 g-nál kisebb tömegűek voltak; 1000 g-nál nagyobb hal nem fordult elő táplálékként. A vidra alapvetően széles ökológiai tűrésű halakkal táplálkozott, de ezek mellett jelentős volt az állóvizet, mocsarat kedvelő halak fogyasztása is. Táplálékának döntő részét (83%) nem őshonos, inváziós halak alkották. A preferenciaszámítás alapján a vidra jelentősen mellőzte a nagy (
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.