A takarmány C-vitamin kiegészítésének hatása különböző korosztályú barramundi ivadékok termelési paramétereire

Fehér Milán, Stündl László, Szűcs István, Csorvási Éva, Bársony Péter

Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Debrecen

Kivonat

Az utóbbi száz év túlhalászatának következtében a természetesvízi és tengeri halállományok nagysága egyaránt jelentős mértékben lecsökkent, ugyanakkor a halhús iránti fogyasztói igények folyamatosan növekednek. Ezzel szemben a legnagyobb mennyiségben megtermelt halfajunknak, a pontynak a hazai és európai piaca évek óta nem bővül. Az ágazat egyik kiugrási lehetősége olyan nagyértékű, jelentős exportpotenciállal rendelkező, melegvízi halfajok termelésében rejlik, melyek gazdaságos előállítása hazánk egyedülálló geotermikus adottságaira alapozható. Ezen halfajok közé tartozik a barramundi, amely kiváló húsminőségének, szálkamentességének és gyors növekedésének következtében világszerte egyre keresettebb. Magyarországra egy 4 éves kutatási program keretében, 2010-ben érkezett az első barramundi állomány, azóta több kutatóintézetben, illetve egy vállalkozásnál is megkezdődtek a halfaj nevelésével kapcsolatos kutatások.

A kutatómunka részeként Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának kísérleti recirkulációs rendszerében vizsgáltuk a száraz táp aszkorbinsav kiegészítésének különböző korosztályú barramundi ivadékok termelési paramétereire gyakorolt hatását, illetve a halfaj aszkorbinsav szükségletét. A kísérlet 2 különálló, 6 illetve 5 hetes vizsgálati szakaszból állt.

A kísérlet első szakaszának célja a barramundi ivadékok (0,4 g) optimális aszkorbinsav szükségletének meghatározása volt, ennek érdekében a kontroll mellett beállítottunk egy-egy kezelést 0,2%, 0,4% és 0,8% C-vitamin kiegészítéssel. A legfontosabb vízminőségi paramétereket napi rendszerességgel, kolorimetriás módszerrel határoztuk meg. A vizsgálat első 4 hetében, optimális vízminőség mellett, sem a növekedés, sem a megmaradás tekintetében nem mutatkozott különbség a csoportok között. Az ezt követő két hétben azonban, a napi vízcsere mértékének csökkentése, valamint a protein-szűrő (skimmer) kiiktatása által mesterségesen előidézett vízminőség romlás bekövetkezésével jelentős különbségek alakultak ki az egyes kezelések között. A 0,4%, illetve 0,8% C-vitamin kiegészítést kapó csoportok a 6. hét végére mind a növekedés, mind a megmaradás tekintetében lényegesen kedvezőbb eredményeket mutattak, mint a kontroll, ugyanakkor a két kezelés között szignifikáns különbség nem volt. A kontroll, illetve a 0,2% aszkorbinsavval dúsított tápot fogyasztó állományok esetében, a termelési mutatók romlásának hátterében elsősorban a vizsgálat ezen szakaszában fellépő – elsősorban a farok úszón megjelenő – gombás és baktériumos fertőzés állt.

A kísérletet második szakaszában nagyobb testtömeggel rendelkező (60 g) ivadékok esetében vizsgáltuk a száraz táp aszkorbinsav-kiegészítésének hatását. Az előző szakasz eredményeinek megfelelően, a kontroll mellett 2 különböző kezelést állítottunk be, 0,2%, és 0,4% C-vitamin kiegészítéssel, a barramundi számára megfelelő, stabil vízminőség fenntartása mellett. Az 5 hetes kísérlet végére a növekedés tekintetében a legjobb eredményeket ezen vizsgálat esetében is a 0,4% C-vitamin kiegészítést kapó csoport produkálta.

A vizsgálat egyes szakaszainak eredményei alapján megállapítható az aszkorbinsav kiegészítésnek a különböző korosztályú barramundi ivadékok testtömeg-gyarapodására és megmaradására gyakorolt kedvező hatása, különösen kritikus vízminőség esetén.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.