A HÉVÍZI TÖRPENÖVÉSŰ VADPONTY ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE
Varga Dániel1, Müller Tamás2, Specziár András3, Hancz Csaba1, Szabó András1
1Kaposvári Egyetem, Kaposvár
2Szent István Egyetem, Gödöllő
3MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany
Kivonat
A Hévízi tó geológiai és balneológiai különlegessége mellett halfaunájával is kitűnik környezetéből. A 4,4 hektáros tőzegmedrű tóban megközelítőleg 10-15 halfaj él, ezek közül 4 alkot jelentősebb, önnfenntartó állományt. A négyből kettő adventív: szivárványsügér (Herotilapia multispinosa) és szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis); egy invazív: ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) és egy őshonos: a törpenövésű vadponty. Magyarországon ez az egyetlen élőhely, ahol az ezüstkárász nem jelent táplálékkonkurenciát a pontynak, nem képes túlszaporodva elnyomni azt. A tóban természetes táplálékuk teljesen hiányzik, hiszen hőmérséklete és ásványi anyag tartalma miatt nem találhatók meg benne a ponty által fogyasztott szervezetek. Ezek mellett semmilyen takarmányozásban nem részesülnek.
Kísérletünkben 10 egyedet dolgoztunk fel a hévízi pontyból. A filé mintákból Folch és mtsai. (1957) módszere alapján vontuk ki a zsírtartalmat, majd Christie (1982) módszerével (NaOHC3) képeztünk metilésztereket a gázkromatográfiás zsírsav analízishez.
A filé átlagos zsírtartalma 3,5 ± 1,2 %, szárazanyagtartalma pedig 26,3 ± 3,2 % volt a nyers filére vonatkoztatva. A halak mindegyike jól fejlett gonáddal (minden egyed tejes volt) és jelentős hasűri zsírral rendelkezett, ami arra enged következtetni, hogy a halak nem szenvedtek táplálékhiányban.
A filé zsírsavprofilját Trenovszki és mtsai. (2011) ponty adataival összevetve értelmeztük, kifejezetten az eltérő táplálékforrás filé zsírsavösszetételre gyakorolt hatásainak feltárása érdekében.
A hévizi halak filé zsírsavprofiljának telített zsírsav részaránya meglepő módon kb. 1,3-szorosa volt a halastavon, gabona takarmányon felnevelt halakénak. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak részaránya igen magasnak bizonyult, és a tritikálé-kukorica takarmányon nevelt pontyokéval azonos szintet ért el (64-65%). Érdekes módon az összes n3 zsírsav arány relatív magas volt a hévizi halakban, a halastavi pontyokhoz viszonyítva a kukorica-búza-tritikálé keveréken neveltekéhez volt hasonlítható. Az n6/n3 arány igen kedvezően alakult, az 1,21-es érték kifejezetten jól illeszkedik a táplálkozás-élettani ajánlásokhoz, és messze alatta maradt a tógazdaságból származó halak releváns értékeinek.
Meglepő módon a leghosszabb szénláncú, és legtöbb telítetlen kötést tartalmazó dokozahexaénsav (C22:6 n3) részaránya kiemelkedően magas volt a hévizi halakban (3,5%), míg a tavi körülmények között ez a sav 0,14-2,24% közötti szinteket ért el. A dokozahexaénsav alfa-linolénsavból keletkezik, melynek filébeli részaránya nem volt kiemelkedően magas, összevetve a tavi pontyokkal a kukorica-búza-tritikálé kezeléssel mutatott egyezést.
A legmeglepőbb eredmény nem a telítetlen, hanem a telített zsírsavak szintjében mutatkozott: a C14:0 és C16:0 (mirisztin- és palmitinsav) igen magas, a tavi szintet jelentősen meghaladó értékeket vett fel. A szerzők véleménye szerint a termálvízben élő halak alapvetően magas testhőmérséklete mellett a sejtmembránok fluiditásának fenntartásához nem szükséges a jelentősen alacsonyabb hőmérsékleten akklimatizálódó tavi halakéhoz mérhető telítetlenség.
Kulcsszavak: hévízi ponty, filé, zsírtartalom, zsírsavprofil
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.