Régi és újabb megfigyelések a Ligula intestinalis okozta galandférgesség balatoni előfordulásáról (Ötvenéves visszatekintés)
Molnár Kálmán és Székely Csaba
MTA Állatorvos-tudományi Kutató Intézete, Budapest
Kivonat
A Ligula intestinalis és a közel rokon Digramma interrupta okozta galandférgességek a természetes vízi halak gyakori és jól észlelhető tünetekben megnyilvánuló, elhullásra vezető betegségét okozzák. A halak súlyának egy harmadát is kitevő, hatalmas férgek a hasfalat kidomborítva a halak testét jelentősen deformálják. A már az elmúlt évszázad hatvanas éveiben kezdett kutatást két tényező motiválta: 1/ A balatoni dévérkeszeg állomány egy jelentős részét fertőző férgek a halászok számára jól ismertek voltak, s a fertőzött halat a tünetek alapján „mellyes piszkének” nevezték, 2/ A fertőzött, felnyitott testüregű halakban nagyszámú, szemmel ugyancsak jól észlelhető vörös színű „kukacok”, a Philometra ovata nevű fonálféreg 8-10 cm-es példányai tekeregtek. Megállapítottuk, hogy a két féreg között synergista kapcsolat áll fenn, s az utóbbiak csak a ligulával fertőzött halakban szaporodnak. 1965-ig a dévérállományban évente 10-15 %-os fertőzöttséget észleltünk. Ezt az intenzív fertőzést az 1965-ös balatoni halelhullás lényegesen csökkentette, s a konzervgyárba szállított halakon 6624 dévér, 476 bodorka és 3780 garda vizsgálata során 1968-ban a fenti halfajokban már csak 4,19 %-os, 4,83%-os illetve 0,34 %-os fertőzöttséget diagnosztizáltunk. A dévéren és bodorkán végzett vizsgálatunk során azt is megállapítottuk, hogy minden egyes ligulával fertőzött egyed hasürege fertőzött volt a Philometra ovata 10-100 élénken mozgó fejlődő vagy kifejlett nőstényével. A fertőzésmentes dévérekben csak hímek és a férgek nem fejlődő, legfeljebb 2 mm hosszú retardált nőstény egyedei voltak megtalálhatók az úszóhólyag falában. A fertőzésmentes bodorkákban ezek jelenléte ritkábban volt kimutatható. 1968-tól 1987-ig a témában módszeres kutatást nem végeztünk.
Az 1987-től 1999-ig tartó, 230 dévéren végzett, felújított vizsgálatunk során a 4,3%-os ligula-fertőzöttséget találtunk, s ekkor néhány ligulával nem fertőzött dévérben is találtunk fejlődő philometrákat. A 2000-től napjainkig tartó hasonló számú halon végzett vizsgálat során viszont ligulás fertőzöttséget dévérben nem, bodorkában elvétve észleltünk.
A ligulózis dévérekben való előfordulásának csökkenését elsősorban azzal magyarázzuk, hogy a Balatonon folyamatosan csökkentek a madarak fészkelési lehetőségei, s egyre kevesebb ligula-terjesztő fiatal madár található a tóban.
Ennek ellentmondani látszanak a Balatonban 2006-tól 2009-ig folyami gébeken végzett vizsgálataink. Ennek a Balatonban mintegy 45 éve meghonosodott halfajnak a tó különböző területeiről származó 96 egyedében 53%-os ligulás fertőzöttséget észleltünk. Ilyen szelektív fertőzöttséget korábban a Pátkai víztározóban vágócsíkban állapítottunk meg. Kérdésként merül fel, hogy ez utóbbi fertőzöttség vajon ökológiai tényezőkkel magyarázható, vagy pedig azzal, hogy a gébeknek és csíkoknak specifikus Ligula-fajai léteznek. Az utóbbi lehetőségre a megkezdett molekuláris biológiai vizsgálatok eredményeitől várunk feleletet.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.