Nyálkaspórás fertőzöttségek tenyésztett indiai pontyfélékben
Székely Csaba1, Hridaya S. Singh2, Cech Gábor1, Patakiné Ostoros Györgyi1 és Molnár Kálmán1
1MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, Budapest
2Department of Zoology, Ch.C.S. University, Meerut (U.P.) India
Kivonat
Egy MTA-Indiai Nemzeti Tudományos Akadémia (INSA) egyezmény keretében 2009 novemberében az indiai Uttar Pradesh Államban lévő halgazdaságban (Parisitgarh Fish Farm), ill. közösségi halastavakban (Khajuri ponds) tenyésztett három indiai pontyféléből (Labeo rohita, Catla catla és Cirrhinus mrigala) a Myxobolus genusba sorolható nyálkaspórás kórokozókat mutattunk ki. A nyálkaspórás fertőzöttségek az első és második éves korosztályba tartozó halakon sokszor rendkívüli intenzitással voltak megfigyelhetők.
Az indiai édesvízi polikultúrás haltenyésztésben legnagyobb szerepet játszó rohu, catla és mrigal halfajokról (Indian major carps) indiai szerzők korábban már számos, a Myxobolus nemzetségbe tartozó patogén fajt írtak le, azonban a fajleírások kivétel nélkül csak a klasszikusnak tekinthető módon, morfológiai bélyegek alapján történtek.
Vizsgálataink során a rohu kopoltyújáról, izomzatából és veséjéből izoláltunk nyálkaspórásokat, míg catla esetében a kopoltyúról és a veséből, mrigalról pedig csak a kopoltyúról mutattunk ki a Myxobolus nemzetségbe tartozó nyálkaspórás élősködőket. Összesen 12 mintát gyűjtöttünk, melyek morfológiai, szövettani és molekuláris feldolgozása folyamatban van. Molekuláris vizsgálataink előzetes eredményei: alapján a 12 minta összesen 6 vagy 7 fajt reprezentál. A rohu esetében a kopoltyún található faj legközelebb a M. wulii-hoz állt (94%), az izomzatban és vesében található fajról jelenleg nem dönthető el, hogy megegyeznek-e egymással, legközelebbi rokonuk a M. artus (94%). A catla két parazitája közül a kopoltyún előforduló a M. toyamai-ra hasonlított 97%-ban, a vesében élősködő pedig a M. pseudodispar-ra (93%). A mrigal kopoltyúján kétféle nyálkaspórás parazitát is találtunk, az előzetes molekuláris eredmények szerint nem egyeznek meg egymással, legjobban a M. toyamai-ra hasonlítanak.
Az általunk kimutatott nyálkaspórás fajok a szakirodalomban korábban már leírt fajokkal való morfológiai azonosítása folyamatban van, ha azonosságot nem találunk, új faj, fajok leírását tervezzük. A génbankban a három indiai ponytféléből (rohu, catla és mrigal) származó nyálkaspórás szekvencia adatok még nem találhatók, így az általunk nyert szekvenciák mindenképpen elsőnek tekinthetők.
MTA és OTKA K71837 támogatás
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.