Növényi takarmány-kiegészítők alkalmazása az intenzív tavi pontynevelésben
Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, H-5541 Szarvas
Kivonat
A halhús fogyasztás egészségügyi hatásaira vonatkozó, az utóbbi 30 évben végzett orvosi és biokémiai kutatások során bizonyítást nyert, hogy a halhúsban lévő esszenciális zsírsavak közvetlen szerepet játszanak az emberi szervezet egészséges működésében, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Munkánk során olyan tavi takarmányozási és tótrágyázási technológiákat kívántuk vizsgálni, amellyel magasabb esszenciális zsírsavtartalmú halhúst tudunk előállítani intenzív halastavi körülmények között magas fehérjetartalmú, növényi olajokat is tartalmazó takarmányokkal, mint a hagyományos, főként extenzív, gabonával történő takarmányozási technológia alkalmazásával.
Az „AquaMax” EU 6. KP nemzetközi integrált projekthez kapcsolódó tavi kísérletekben pontyot neveltünk polikultúrás népesítésű halastavakban. A természetes táplálékot magas fehérjetartalmú összetett takarmányokkal (tápokkal) egészítettük ki. Vizsgáltuk a kísérletek ponty állományának termelési mutatóit, valamint a halhúsok zsírsavösszetételét. Az 1. kísérleteket a HAKI tíz db, egyenként 0,15 ha vízfelületű tavaiban végeztük 2007. április elejétől november közepéig terjedő időszakban. Kezdetben az egész állományt kizárólag búzával takarmányoztuk, majd júniustól kezdődően 5-féle kísérleti beállítást alakítottunk ki, két ismétlésben. A takarmányozásnál alkalmazott, halliszt- és halolaj nélküli, 26 % fehérjetartalmú tápok fő különbségként alacsonyabb és magasabb szinten tartalmaztak csillagfürtöt (Lupinus albus) (6,5 % - AL, ill. 10,5 % - ML). A takarmányozási kezeléseket kombináltuk kétféle trágyázási módszerrel: 5 t/ha egyszeri dózisban (ED) és 3+2 t/ha több részletben elosztva (OD). A kontroll állományt (Kontr) kizárólag búzával takarmányoztuk, 5 t/ha egyszeri trágyázási mellett. (1. táblázat). A 2. kísérletben 0,15 ha területű tavakban búzával takarmányoztunk június közepéig, majd a búzát Camelina sativa olajat tartalmazó teljesértékű (fehérje: 34,3 %, zsír: 11 %) tápra (SKR) cseréltük. A 2. kísérlet célja egy dunántúli völgyzárógátas üzemi - alapvetően tritikálé takarmányozású - halastó (1. táblázat, K - TRI) eredményeivel történő összehasonlítás volt.
Lényeges különbség mutatkozott a tápokkal is takarmányozott és a csak búzán, illetve tritikálén nevelt pontyok termelési mutatói között (1. táblázat), különösen a takarmány-együttható esetében.
A zsírsav vizsgálat eredményeit Csengeri I. és munkatársai előadása ismerteti.
1. táblázat: A kezelések és a növekedés, takarmányhasznosítás rövid összefoglalása
Kezelések |
halfaj |
Kihelyezés kg/ha |
Hozam (kg/ha) |
FCR bio. (g/g) |
Megmaradás (%) |
|
A |
Búza: 746 ± 72 kg/ha |
C.c. 2* |
381 ± 8 |
1706 ± 264 |
1,94 ± 0,06 |
96 ± 1 |
AL |
Táp: Cs1 (AL): 2564 ± 333 kg/ha |
H.S.B. 2* |
346 ± 7 |
533 ± 9 |
|
98 ± 5 |
ED |
Trágyázás: 5 t/ha - egyszeri dózis (ED) |
Össz.** |
885 ± 36 |
2538 ± 188 |
1,30 ± 0,06 |
96 ± 0 |
B |
Búza: 704 ± 37 kg/ha |
C.c. 2 |
388 ± 13 |
1570 ± 16 |
1,98 ± 0,09 |
91 ± 1 |
AL |
Táp: Cs1 (AL): 2407 ± 71 kg/ha |
H.S.B. 2 |
314 ± 7 |
568 ± 18 |
|
99 ± 1 |
OD |
Trágyázás: 3 + 2 t/ha - osztott dózis (OD) |
Össz.** |
862 ± 6 |
2453 ± 133 |
1,27 ± 0,02 |
93 ± 1 |
C |
Búza: 730 ± 54 kg/ha |
C.c. 2 |
384 ± 18 |
1613 ± 409 |
2,03 ± 0,35 |
91 ± 0 |
ML |
Táp: Cs2 (ML): 2481 ± 217 kg/ha |
H.S.B. 2 |
343 ± 3 |
585 ± 138 |
|
102 ± 0 |
ED |
Trágyázás: 5 t/ha - egyszeri dózis (ED) |
Össz.** |
887 ± 41 |
2544 ± 390 |
1,27 ± 0,09 |
94 ± 1 |
D |
Búza: 725 ± 52 kg/ha |
C.c. 2 |
383 ± 7 |
1657 ± 214 |
1,96 ± 0,39 |
93 ± 1 |
ML |
Táp: Cs2 (ML): 2479 ± 173 kg/ha |
H.S.B. 2 |
336 ± 23 |
479 ± 144 |
|
97 ± 3 |
OD |
Trágyázás: 3 + 2 t/ha - osztott dózis (OD) |
Össz.** |
872 ± 5 |
2510 ± 47 |
1,28 ± 0,11 |
94 ± 1 |
F |
Búza: 2180 ± 122 kg/ha |
C.c. 2 |
278 ± 12 |
966 ± 39 |
2,26 ± 0,22 |
97 ± 1 |
Kontr |
Táp: - |
H.S.B. 2 |
220 ± 15 |
471 ± 61 |
|
100 ± 2 |
|
Trágyázás: 5 t/ha - egyszeri dózis (ED) |
Össz.** |
653 ± 40 |
1569 ± 90 |
1,39 ± 0,16 |
97 ± 0 |
E |
Búza: 728 ± 33 kg/ha |
C.c. 2 |
353 ± 1 |
1798 ± 315 |
1,50 ± 0,21 |
93 ± 4 |
SKR |
Táp: Skretting (SKR): 1945 ± 62 kg/ha |
H.S.B. 2 |
305 ± 5 |
570 ± 99 |
|
97 ± 6 |
|
Trágyázás: 5 t/ha - egyszeri dózis (ED) |
Össz.** |
805 ± 8 |
2609 ± 322 |
1,03 ± 0,09 |
94 ± 1 |
K |
Tritikálé (TRI) |
C.c. 2 |
|
1057 |
3,62 |
80,6 |
TRI |
Trágyázás |
Össz.** |
|
1158 |
3,23 |
77 |
* C.c.2= ponty - 2-nyaras; H.S.B. 2=fehér-pettyes busa hibrid - 2-nyaras ** A többi halfajra vonatkozó adatokat is tartalmazza
Az A, B, C, D, E, F kezeléseknél a polikultúrában P 31 intraspecifikus ponty hibridet, amurt, pettyes busa - fehér busa hibridet és szürkeharcsát népesítettünk 67:22:9:2 % arányban
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.