Különböző takarmányokkal nevelt ponty (Cyprinus carpio) húsminőségének vizsgálata organoleptikus módszerekkel és elektronikus orral
Gy. Papp Zsuzsanna1, J. Sándor Zsuzsánna1, Békefi Emese1, Fatma Ayouni2, Hervé Lechat2, B. Csávás Katalin1és Csengeri István1
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Alpha-M.O.S., Toulouse, Franciaország
Kivonat
A halhús íze a hús minőségét befolyásoló egyik legfontosabb tényező, kiemelkedően nagy hatással van mind a piaci értékesíthetőségre, mind pedig az élvezeti értékre. Az AquaMax integrált projekt keretében végzett munkánk célja polikultúrás halastavakban, különböző takarmányokon nevelt pontyok ízének összehasonlító elemzése volt. Első kísérletünkben a HAKI kísérleti tavaiban, alacsony (AL) és magas (ML) csillagfürt tartalmú takarmánnyal etettünk pontyokat („P31”-es ponty hibrid). A takarmányozási kezeléseket kétféle trágyázási módszerrel kombináltuk: 5 t/ha egyszeri dózisban (ED) és több részletben elosztva (OD). Második kísérletünkben vizsgáltuk a kisbéri, „HALANDOR” Kft. termelő tavaiban tritikáléval takarmányozott (TRI), valamint kísérleti tavakban magas olaj (ω3 PUFA) és fehérje tartalmú takarmányon (SKR) felnevelt, piaci méretű (1-1,5 kg) ponty húsának ízét, valamint szagát. Kontrollként (Kontr) mind a két esetben hagyományos, búza takarmányon tartott pontyokat használtunk. A kezelések, hozamok részleteit Feledi és munkatársai előadása ismerteti.
Az halak ízét érzékszervi úton „háromszög”, nemzetközileg ismert nevén „tri-angle” teszttel vizsgáltuk. A kisbéri halak fogyasztói fogadtatását is mértük, nem reprezentatív körben történő halkóstolást követő kérdőívek segítségével. A halak húsának szaganyagait Alpha-M.O.S. gyártmányú gázkromatográfiás (Heracles e-nose), valamint szenzoros (Fox e-nose) elektronikus orr rendszerrel is mértük az Alpha-M.O.S. laboratóriumában.
A „triangle” teszt és az elektronikus orr vizsgálatok eredményei szerint a kisbéri halastavakban nevelt halaknak sem az íze, sem a szaga nem mutatott szignifikáns különbségeket. A nem reprezentatív körben történő halkóstolás során azonban a résztvevők 61 %-a helyesen ismerte fel a kezelt halakat. Háromszög teszttel a csillagfürtöt tartalmazó takarmánnyal etetett pontyok húsának íze két esetben (AL-OD és ML-ED) mutatott szignifikáns (P<0,05) eltérést a kontrolltól. A szenzoros (Fox e-nose) elektronikus orr szerint a (ML-OD) csoport szag-anyagainak összetétele statisztikailag különbözőnek tekinthető az összes többitől.
Az AquaMax integrált projekt (www.aquamaxip.eu) keretében végzett kutatáshoz az Európai Unió nyújtott támogatást (6 KP; szerződésszám: FOOD-CT-2006-16249 Project "AQUAMAX").
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.