Az előadás anyaga PDF formátumban Ismétlődő stressz hatásainak vizsgálata zebradánión (Danio rerio)
Buza Eszter1, Váradi László1, Csenki Zsolt1, Müller Tamás1, Mézes Miklós2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Manapság az egyre intenzívebbé váló állattenyésztés korában előtérbe kerülnek a termelést csökkentő egyéb tényezők vizsgálatai – kiemelten a stresszhatások kedvezőbb elviselése. A stresszválasz egy a természetes szelekció során kialakult mechanizmus, melynek kulcseleme a szervezet anyagcseréjének alapvető megváltozása. Ez a reakció, mint az egyed túlélésének feltétele a természetes környezetben szelekciós előnyként jelentkezik. Mesterséges környezetben azonban a stressztényezők (pl. rossz vízminőség, túlnépesítettség, a halak nyugalmának megzavarása, szállítási stresszhatások stb.) hatására kialakuló válaszra még inkább oda kell figyelni és az okokat megkeresni, mivel a stresszválasz káros mellékhatásai akár tömeges pusztulásban is megnyilvánulhatnak. Modellállatként a kistestű zebradániót használtuk, stresszorként a termelés során is előforduló hideg-, ill. tömeg/hypoxia-sokkot alkalmaztunk. Kísérleteink során beltenyésztett zebradánió törzset (AB vonal) használtunk, hogy kizárjuk a genetikai különbségekből adódó eltéréseket. Előkísérleteinkben pontosan meghatároztuk az alkalmazandó sokkhatások idejét, illetve a sokkhatások közötti ún. nyugalmi idő hosszát. A halakon jelentkező stresszválaszok megerősítésére különböző természetes eredetű hatóanyagokkal is próbálkoztunk (szegfűszegolaj, fahéjolaj).
Vizsgálataink alapján kiderült, hogy a beltenyésztett vonalakon alkalmazott rövid távú (5 perc) hidegsokk a halakban csak katecholaminaemiát, adrenalin elválasztást idézett elő, ez azonban még nem okozott olyan mértékű változásokat a halak anyagcsere-folyamataiban, amely akár pozitív, akár negatív irányban befolyásolta volna a halak túlélését. A hosszabb idejű (10 perc) hidegsokkra bekövetkező neuroendokrin változások érdemben nem befolyásolták a túlélési időt. 10 perc alatt feltehetően már aktiválódott a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg-tengely, és így a kortikoszteroidok hatására csökkent a tömeg/hypoxia-sokkal szemben mutatott rezisztencia. Az azonos idejű hidegsokkot (10 perc) követő hosszabb nyugalmi időszak kedvezően hatott a halak túlélésére, melyet feltehetően a kortikoszteroidok hatására bekövetkező anyagcsere-változások idéztek elő. Ezek a változások az eredmények alapján a rövid idejű (10 perc) nyugalmi időszak alatt még nem, viszont hosszabb (60 perc) nyugalmi időszak alatt már érvényesültek. Önmagában a nagyon hosszú (22 órás) nyugalmi időszak nem befolyásolta a halak túlélését.
Stresszoldószerrel (fahéjolaj) kezelve az állatokat minden egyes kezelésnél kedvezőbb eredményeket kaptunk, mint hatóanyagok nélkül. Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a fahéjolaj nagyon kis dózisban alkalmazva kedvező, élénkítő, stresszoldó hatást váltott ki, amelyet a légzésszám változás is jól jelzett. Fahéjolaj kezelés hatására a halak vérében erőteljes glükóz mobilizáció indult be. Vizsgálatainkat további stresszfaktorok (pl. kortizol) pontos meghatározásával szeretnénk kiegészíteni.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
