Ismétlődő stressz hatásainak vizsgálata zebradánión (Danio rerio)

Buza Eszter1, Váradi László1, Csenki Zsolt1, Müller Tamás1, Mézes Miklós2

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő

Kivonat

Manapság az egyre intenzívebbé váló állattenyésztés korában előtérbe kerülnek a termelést csökkentő egyéb tényezők vizsgálatai – kiemelten a stresszhatások kedvezőbb elviselése. A stresszválasz egy a természetes szelekció során kialakult mechanizmus, melynek kulcseleme a szervezet anyagcseréjének alapvető megváltozása. Ez a reakció, mint az egyed túlélésének feltétele a természetes környezetben szelekciós előnyként jelentkezik. Mesterséges környezetben azonban a stressztényezők (pl. rossz vízminőség, túlnépesítettség, a halak nyugalmának megzavarása, szállítási stresszhatások stb.) hatására kialakuló válaszra még inkább oda kell figyelni és az okokat megkeresni, mivel a stresszválasz káros mellékhatásai akár tömeges pusztulásban is megnyilvánulhatnak. Modellállatként a kistestű zebradániót használtuk, stresszorként a termelés során is előforduló hideg-, ill. tömeg/hypoxia-sokkot alkalmaztunk. Kísérleteink során beltenyésztett zebradánió törzset (AB vonal) használtunk, hogy kizárjuk a genetikai különbségekből adódó eltéréseket. Előkísérleteinkben pontosan meghatároztuk az alkalmazandó sokkhatások idejét, illetve a sokkhatások közötti ún. nyugalmi idő hosszát. A halakon jelentkező stresszválaszok megerősítésére különböző természetes eredetű hatóanyagokkal is próbálkoztunk (szegfűszegolaj, fahéjolaj).

Vizsgálataink alapján kiderült, hogy a beltenyésztett vonalakon alkalmazott rövid távú (5 perc) hidegsokk a halakban csak katecholaminaemiát, adrenalin elválasztást idézett elő, ez azonban még nem okozott olyan mértékű változásokat a halak anyagcsere-folyamataiban, amely akár pozitív, akár negatív irányban befolyásolta volna a halak túlélését. A hosszabb idejű (10 perc) hidegsokkra bekövetkező neuroendokrin változások érdemben nem befolyásolták a túlélési időt. 10 perc alatt feltehetően már aktiválódott a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg-tengely, és így a kortikoszteroidok hatására csökkent a tömeg/hypoxia-sokkal szemben mutatott rezisztencia. Az azonos idejű hidegsokkot (10 perc) követő hosszabb nyugalmi időszak kedvezően hatott a halak túlélésére, melyet feltehetően a kortikoszteroidok hatására bekövetkező anyagcsere-változások idéztek elő. Ezek a változások az eredmények alapján a rövid idejű (10 perc) nyugalmi időszak alatt még nem, viszont hosszabb (60 perc) nyugalmi időszak alatt már érvényesültek. Önmagában a nagyon hosszú (22 órás) nyugalmi időszak nem befolyásolta a halak túlélését.

Stresszoldószerrel (fahéjolaj) kezelve az állatokat minden egyes kezelésnél kedvezőbb eredményeket kaptunk, mint hatóanyagok nélkül. Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a fahéjolaj nagyon kis dózisban alkalmazva kedvező, élénkítő, stresszoldó hatást váltott ki, amelyet a légzésszám változás is jól jelzett. Fahéjolaj kezelés hatására a halak vérében erőteljes glükóz mobilizáció indult be. Vizsgálatainkat további stresszfaktorok (pl. kortizol) pontos meghatározásával szeretnénk kiegészíteni.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.