Az előadás anyaga PDF formátumban Hozamcsökkentő energiatorlódások a halastavi ökoszisztémákban
Horváth László1, Béres Beatrix1, Csorbai Balázs2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék
2Jászkiséri Halas Kft., Jászkisér
Kivonat
A vízi ökoszisztémákban a vízinövények fotoszintézisük során megkötött anyag és energia, a rendszert felépítő trofitási szinteken vándorol. Az eutróf halastavakban is az autotróf vízi növények végzik a szerves anyagok szintézisét, ugyanakkor szerves trágya és takarmány is bekerül a rendszerbe. A tógazda számára a legrövidebb és leghatékonyabb energetikai útvonal, rövid és gyors is: az egysejtű zöldalgák – kisrákok – zooplankton - plankton fogyasztó hal (ponty). Ha a trofitási szintek egymásra épülésében, a táplálék kínálat, fogyasztás és lebontás rendszerében zavar támad, az energiaáramlás megakadhat, a megtermelt energia nem a haszonhalak irányába, hanem a termelés szempontjából haszontalan zsákutcákba köt ki. Ezek az energetikai zsákutcák a haltermelés szempontjából hátrányosak, hozamkiesést eredményeznek. (1) Ha a szerves anyag lebontása nem működik kellő hatékonysággal az üledékben, egyre több szerves anyag halmozódik fel és lép ki a rendszerből. Visszamentésében fontos szerepe van a bioturbáló élőlényeknek (ponty, tubifex, rovarlárvák stb.). (2) Az alga produkció szintjén a vízvirágzásra hajlamos kékalgák (Cyanobaktériumok) teremthetnek ilyen biológiai energiatorlódást. Versengés kezdődik a szűkös tápanyagért, pl. ha a N vagy a P kevés a rendszerben. Ekkor azok a csoportok kerülnek előnybe, amelyek képesek a légköri N megkötésére. (3) Az elhanyagolt, növényevő halak nélküli halastavakban kifejlődő hatalmas makrofita (pl. hínár) vegetáció is lehet egy olyan energetikai zsákutca, amelyben a megtermelt növényi szerves anyag folyamatosan gyarapodik, kihasználatlanul stagnál. (4) A zooplankton szintjén a kedvező tápanyag ellátás mellett a Daphniának (D. magna, D. pulex) a gyenge fogyasztói nyomás mellett van ideje néhány partenogenetikus generációt létrehozni nagyobb létszámveszteség nélkül. (5) A másik, ritkábban előforduló zooplankton zsákutcát a kerekesféreg túlszaporodása okozhatja, melynek oka a túlnépesített amurállomány. A tógazda célja, hogy az energia a gyors növekedésű kisrák fogyasztó haszonhalakban akkumulálódjon. (6, 7, 8) Halfaunánkba több olyan faunaidegen, invazív halfaj - az ezüstkárász (Carassius gibelio Bloch), a kínai razbóra (Pseudorasbora parva) és a törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)- is bekerült az évek során, amelyek táplálék konkurensei a tenyésztett halainknak. Ezek a fajok plankton fogyasztásukkal eltérítik a biológiai produktumot a haszonhalak elől.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
