Az előadás anyaga PDF formátumban ÉLŐBEVONAT HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI LÉTESÍTETT VIZES ÉLŐHELYEKEN - HALASTAVAK ÉS VÍZKEZELŐ RENDSZEREK
Kosáros Tünde1,2, Pekár Ferenc1, Gál Dénes1 és Lakatos Gyula2
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debrecen
Kivonat
Kutatásaink során a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben három különböző tavi rendszerben vizsgáltuk az élőbevonat mennyiségi és minőségi változásait: (i) egy létesített vizes élőhelyen - ahol egy afrikai harcsa termelő telep elfolyóvizének tisztítása történt 2001 és 2009 között, (ii) két kombinált intenzív-extenzív haltermelő rendszerben 2007 és 2009 között, valamint (iii) három polikultúrás népesítésű, hagyományos halastóban 2007-ben.
A bevonatlakó élőlényközösségeknek jelentős szerepük van a vízi ökoszisztéma anyagforgalmában és a tisztítási hatásfok növelésével hozzájárulnak a megfelelő vízminőség kialakulásához. A bevonatban a denitrifikáció nagysága jelentősen magasabb, mint az üledékben és a vízben, ami bizonyítja, hogy a bevonat felületet és szerves anyagot is szolgáltat a denitrifikáló baktériumoknak. A mérsékelt égövben és így Magyarországon sincs élőbevonatra alapozott haltermelés. Ezért megvizsgáltuk, hogy a különböző típusú tavakban a domináns emerz növényzeten és mesterséges alzatokon milyen mennyiségű és minőségű élőbevonat képződik (szárazanyagban kifejezve).
Azokban a tavakban, ahol halasítás történt, nagyobb mennyiségű bevonat képződött (37,6±3,45 g m-2 - 42,2±2,96 g m-2), mint a stabilizációs és a vízinövényes tavakban (3,81±0,900 g m-2 - 13,4±1,28 g m-2), ahol a tavak fő funkciója a vízkezelés volt. A képződött élőbevonat mennyisége alapján a vizsgált tavak ugyanúgy elkülöníthetőek, mint a vízkémiai paraméterek alapján. Az élőbevonat szárazanyag tartalmának változását befolyásoló tényezők statisztikai vizsgálata során 99,6%-ban a mintavétel időpontja és a kezelés módja együttesen határozta meg a képződött élőbevonat mennyiségét (R2=0,996). Az élőbevonat speciális, gyakran magas fehérjetartalmú táplálékot is biztosít a vízi gerinctelenek és a halak számára. Kísérleteinkben az élőbevonatot 8,82±0,086% és 32,9±0,324% közötti nyersfehérje tartalom jellemezte.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
