EGY INTENZÍV HALNEVELŐ TELEP ELFOLYÓVIZÉNEK ÖNTÖZÉSES HASZNOSÍTÁSA ENERGIAÜLTETVÉNYEKEN
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debrecen
Kivonat
Kísérleteinkben egy termálvizet közvetlenül felhasználó, átfolyóvizes intenzív haltermelő telep elfolyóvíz kezelésének lehetőségét vizsgáltuk rövid vágásfordulójú fás szárú faültetvények alkalmazásával. A kezelendő elfolyóvizet a jelentős szerves és szervetlen tápanyagtartalmon túl magas sótartalom is jellemezte. A nátrium és a sótartalom egyéb meghatározó formái perzisztensek a szennyvízkezelés során és a legnehezebben eltávolítható vegyületek közé tartoznak. Az eddig alkalmazott hagyományos szennyvízkezelési eljárások hatékonysága rendszerint nem megfelelő a sók eltávolításában, így kiegészítő eljárások szükségesek (például fordított ozmózis), amelyek megnövelik a költségeket.
Kísérleteink során egy olyan természetközeli megoldást teszteltünk, amellyel csökkenthetjük a környezetbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét. Az eljárás lényege, hogy az elfolyóvízben lévő tápanyagokat energianövények termesztésével hasznosítjuk, s ezáltal energiatermelésre alkalmas biomasszát állítunk elő.
2008 és 2009-ben az előzőleg stabilizációs tóban, majd halastóban kezelt jelentős sótartalmú (794±137 mg/L) elfolyóvizet mikroszórófejes öntözőberendezéssel juttattuk ki a sótűrő tamariska (Tamarix tetranda Pall.) és a sótoleráns „energiafűz” (Salix viminalis L.) energiaültetvényekre. A termálvízben lévő sók 60-80%-át Na-, Ca-, és Mg-hidrogénkarbonát alkotják, ezért az elfolyóvízzel öntözött növények Na, Ca, Mg eltávolítási képességét vizsgáltuk, továbbá nyomon követtük a makrotápanyagok hasznosulását is. A két éves kísérlet során nem tapasztaltunk káros talajdegradácóra utaló változásokat a mért talajtani paraméterek alapján. A vizsgált elemek tekintetében az energiafűz nagy biomassza termelő képességének köszönhetően az egységnyi területre jutó eltávolításban nagyobb hatékonyságot mutatott, mint a tamariska.
A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatta (COLL-T-2006-030384).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.