Az aranyhal vérképzőszervi elhalását okozó herpeszvírus (CyHV-2) fölbukkanása az ezüstkárászban (Carassius gibelio)

Doszpoly Andor1, Dán Ádám2, Ursu Krisztina2, Láng Mária2, Paulus Petra2 és Csaba György2

1MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet
2Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság (MgSzHK ÁDI), Budapest

Kivonat

Az ezüstkárászok között előforduló, nem egyszer tömeges pusztulás valamennyi gyakorló haltenyésztő szakember előtt ismert. Különösen gyakori e halfaj elhullása a tavaszi lehalászással és szállítással összefüggésben, amikor a víztárolók lehalászása, majd más vízrendszerbe való áthelyezése után – az addig egészségesnek tűnő ezüstkárász – olykor mázsaszám pusztul el. Tömeges ezüstkárász elhullás természetes vizeinkben is bekövetkezhet. Emlékezetes volt a Kis-Balaton ún. belső kazettájában 1991 április végén – május elején, mintegy 3 hétig tartó ezüstkárász elhullás, melynek során mintegy 10-15 vagon ezüstkárász pusztult el. Az elhullások hátterében rendszerint vírusfertőzés gyanúját feltételeztük, bár ennek kimutatása nem mindig járt sikerrel.

Az ezüstkárászból hazánkban mindeddig egyetlen vírust, a pontyok tavaszi virémiáját előidéző rabdovírust sikerült izolálni; első ízben 1997 májusában a Kis-Balatoni ún. II. ütem területén pusztuló ezüstkárászokból. Az ezüstkárászok tavaszi virémiája esetén a szabad szemmel észlelhető, legfőbb elváltozások a következők: vérzések a kopoltyúfedő belső felületén, az elülső szemcsarnokban, tűszúrásnyi vérzések a hashártyán, különösen az úszóhólyagot borító savóshártyán és savó felhalmozódása a hasüregben. Ezen elváltozások az ezüstkárász tömeges pusztulása során szinte mindig megfigyelhetők.

Az ezüstkárász rokonában, a tenyésztett aranyhalban (Carassius auratus) az aranyhal vérképzőszervi elhalását okozó herpeszvírust (CyHV-2) világszerte kimutatták. Elsőként Japánban izolálták (Jung és Miyazaki, 1995). Ezt a vírust a tenyésztett aranyhalakból az utóbbi években több szerző is tanulmányozta: az USA-ban (Goodwin és mtsai, 2006; Goodwin és mtsai, 2009; Walzek és Kurobe, 2009) és Európában az Egyesült Királyságban (Jeffry és mtsai, 2007). Tógazdaságban élő halakból még nem mutatták ki.

Jóllehet az irodalmi adatok szerint a tenyésztett aranyhalban a CyHV-2 okozta vérképzőszervi elhalás elváltozásai (főként vérfogyottság és kopoltyúelhalás) nem hasonlítanak a hazai tógazdaságokban megbetegedett ezüstkárászok elváltozásaihoz, 2009 nyarán megkíséreltük az ezüstkárászokból a CyHV-2 herpeszvírust kimutatni az ÁDI-ban újabban kialakított Molekuláris Biológiai laboratórium segítségével.

Eddig két dunántúli horgásztóból származó ezüstkárászokat vizsgáltunk. A molekuláris biológiai laboratóriumban az ezüstkárász belső szerveiből kivont DNS-ből sikerült kimutatni a CyHV-2-t PCR segítségével. A PCR-ben használt konszenzus primerek alkalmasak a hal és kétéltű herpeszvírusok polimeráz génje egy megőrzött szakaszának felerősítésére. A felerősített, mintegy 500 bp hosszú szakasz szekvenciáját összehasonlítva a GenBank adataival, megállapítható, hogy az általunk ezüstkárászból kimutatott herpeszvírus genomjának e szakasza 99 és 100%-ban megegyezik az aranyhalakból izolált angol és amerikai CyHV-2 törzsek genomjával.

Nem lehetetlen, hogy az ezüstkárász oly rég óta ismert gyakori pusztulásának hátterében ez a kórokozó áll. A téma maradéktalan tisztázásához további vizsgálatok szükségesek. Ehhez kérjük a tógazdaságok segítségét, az ezüstkárászok pusztulása esetén agonizáló beteg halak beküldését.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.