Az akvakultúra gazdasági és társadalmi jelentősége Európába

Gyalog Gergő, Békefi Emese és Váradi László

Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

Kivonat

Az európai akvakultúra ágazat hozzáadott értéke 2008-ban körülbelül 4,1 milliárd dollár volt – az ágazat termelési értékének mintegy a fele –, ami a kontinens GDP-jének 0,02 százaléka. Kontinentális szinten a haltermelés jelentősége a foglalkoztatottságban szintén elhanyagolható, az ágazat 120 000 munkavállalója 0,03 százalékát teszi ki az Európában alkalmazottak számának. Ezek az aggregált számok azonban igen különböző regionális és szektoronkénti adatokat takarnak.

A fejlettebb, integrált szektorok, mint a lazac vagy tengeri sügér tenyésztés jelentős gazdasági súlyt képvisel néhány országban. A Feröer-szigeteken a lazactermelő szektor, melyben az összes foglalkoztatott 2,2 százaléka dolgozik, a GDP 4,3 százalékát állítja elő, az összes exportból pedig több mint 20 százalékkal részesedik. Európa vezető haltermelője, Norvégia GDP-jének 0,28 százaléka (5 NUTS-2 régióban 2-3 százaléka), összes exportjának pedig 2 százaléka a lazacfélék termeléséből származik. Görögországban a tengeri sügéren alapuló akvakultúra hozzáadott értéke a görög GDP 0,11 százalékát teszik ki, a tenyésztett halak exportja pedig a teljes kivitelből több mint 1 százalékkal részesedik. Ezekben a fejlett profilú akvakultúra szektorokban az erős automatizáltság miatt a munkatermelékenység nagyon magas (az egy főre jutó hozzáadott érték 75 000 – 250 000 dollár), így a foglalkoztatottságban nem képviselnek olyan magas súlyt, mint a gazdaságban.

Ezzel szemben a tradicionális, extenzív technológiákra alapozott, jellemzően családi és kisvállalkozásokra épülő akvakultúra szektorokban a munkatermelékenység alacsony, így társadalmi jelentőségük nagyobb, mint gazdasági súlyuk. Az európai akvakultúrában foglalkoztatottak 35 - 40 százaléka például hagyományos kagylótenyésztő, döntően az Atlanti-óceán melletti NUTS-2 régiókban.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.