Az akvakultúra gazdasági és társadalmi jelentősége Európába
Gyalog Gergő, Békefi Emese és Váradi László
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
Az európai akvakultúra ágazat hozzáadott értéke 2008-ban körülbelül 4,1 milliárd dollár volt – az ágazat termelési értékének mintegy a fele –, ami a kontinens GDP-jének 0,02 százaléka. Kontinentális szinten a haltermelés jelentősége a foglalkoztatottságban szintén elhanyagolható, az ágazat 120 000 munkavállalója 0,03 százalékát teszi ki az Európában alkalmazottak számának. Ezek az aggregált számok azonban igen különböző regionális és szektoronkénti adatokat takarnak.
A fejlettebb, integrált szektorok, mint a lazac vagy tengeri sügér tenyésztés jelentős gazdasági súlyt képvisel néhány országban. A Feröer-szigeteken a lazactermelő szektor, melyben az összes foglalkoztatott 2,2 százaléka dolgozik, a GDP 4,3 százalékát állítja elő, az összes exportból pedig több mint 20 százalékkal részesedik. Európa vezető haltermelője, Norvégia GDP-jének 0,28 százaléka (5 NUTS-2 régióban 2-3 százaléka), összes exportjának pedig 2 százaléka a lazacfélék termeléséből származik. Görögországban a tengeri sügéren alapuló akvakultúra hozzáadott értéke a görög GDP 0,11 százalékát teszik ki, a tenyésztett halak exportja pedig a teljes kivitelből több mint 1 százalékkal részesedik. Ezekben a fejlett profilú akvakultúra szektorokban az erős automatizáltság miatt a munkatermelékenység nagyon magas (az egy főre jutó hozzáadott érték 75 000 – 250 000 dollár), így a foglalkoztatottságban nem képviselnek olyan magas súlyt, mint a gazdaságban.
Ezzel szemben a tradicionális, extenzív technológiákra alapozott, jellemzően családi és kisvállalkozásokra épülő akvakultúra szektorokban a munkatermelékenység alacsony, így társadalmi jelentőségük nagyobb, mint gazdasági súlyuk. Az európai akvakultúrában foglalkoztatottak 35 - 40 százaléka például hagyományos kagylótenyésztő, döntően az Atlanti-óceán melletti NUTS-2 régiókban.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.