Az előadás anyaga PDF formátumban ALAKVIZSGÁLATOK ZEBRADÁNIÓ (DANIO RERIO) PIKKELYEN
Staszny Ádám1,3, Havas Enikő2, Kovács Róbert1, Urbányi Béla1, Paulovits Gábor3, Bencsik Dóra1, Müller Tamás1 és Csenki Zsolt1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Alapok Intézet, Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő
3Magyar Tudományos Akadémia, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany
Kivonat
Az elmúlt 30 évben a nemzetközi szakirodalomban egyre több olyan publikáció jelenik meg, mely a geometriai morfometriát használja fel bizonyos struktúrák alakjában észlelhető eltérések leírására. A módszer a statisztika és digitális technikák fejlődésével alakulhatott ki, feltárva olyan részleteket, melyek hagyományos módszerekkel addig rejtve maradtak. Jelen kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy a pikkely alakjában fellelhető, populációk közötti különbségek a genetikai háttérrel, vagy a környezeti hatással magyarázhatóak-e. Feltételeztük, hogy az alakot mindkét tényező befolyásolja, azonban nem egyenlő mértékben felelős a kialakulásáért. A genetikai meghatározottság vizsgálatára egy törzskönyvezett vonalat (AB) és egy kereskedésben kapható állományt (LF BASKA) hasonlítottunk össze. A környezeti hatás vizsgálatához 4 AB vonalba tartozó anya egyetlen szaporításából származó utódait osztottuk 2-2 csoportba. Így 8 olyan csoportot (N1-É1, N2-É2 stb.) kaptunk, melyben páronként a genetikai különbség a lehető legkisebb volt, hiszen azonos anyahalak utódai voltak. Minden N-es csoport a korának és fejlettségi stádiumának megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot, míg minden É-s csoport a létfenntartáshoz szükséges minimális mennyiségű táplálékot kapott. Az állományt az egyedek ivarérettségéig tartottuk fent, ami zebradánió esetében 3 hónap. Minden csoportból 20-20 egyedtől pikkelymintát vettünk. A pikkelyeket mikroszkóp alatt tárgylemezekre ragasztottuk, majd felső megvilágítású szkennerrel, 2400dpi felbontással digitalizáltuk. A pikkelyeken 7 könnyen meghatározható mérőpontot vettünk fel, majd prokrusztész analízist végeztünk. Ezután regressziós eljárással az adatokat megtisztítottuk a pikkely-méretből adódó különbségektől, és Kanonikus variancia analízissel (CVA), majd Diszkriminancia függvény elemzéssel (DFA) elemeztük az adatokat. Mind a genetikai háttér, mind pedig a környezeti hatás vizsgálatakor sikeresen különítettük el a csoportokat egymástól pikkelyeik alakja alapján. Eredményeink alapján azt láthatjuk, hogy mindkét vizsgált hatás befolyásolja a pikkelyalakot, azonban a környezeti hatás nagyobb arányban játszik szerepet a kialakításában.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
