A NÁTRIUM-FLUORID SEJTOSZTÓDÁSRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÉS A SZÖVETREGENERÁCIÓS FOLYAMATOK TOXIKOLÓGIAI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ZEBRADÁNIÓ (DANIO RERIO) HALFAJON
Bencsik Dóra1*, Kovács Róbert1*, Horváth Ákos1, Pelyhe Csilla1, Pécs Nóra2, Gazsi Gyöngyi1, Urbányi Béla1 és Csenki Zsolt1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2.Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
* a szerzők egyforma mértékben járultak hozzá a kísérletek elvégzéséhez
Kivonat
A fejlődésbiológia egy régóta vizsgált kérdése, hogy hogyan regenerálódnak a különböző szervek, szövetek az egyes sérülések után. A témában közölt publikációk elsősorban a szövetregeneráció élettani és molekuláris biológiai hátterét vizsgálják, a környezeti tényezők (pl.: alacsony hőmérséklet, alultápláltság, mérgező anyagok jelenléte stb.) hatását kevéssé veszik figyelembe annak ellenére, hogy a különböző sejtosztódási folyamatok sebességét, minőségét ezek a hatások is jelentősen befolyásolhatják. A hal és kétéltű fajok zöme kiemelten jó regenerációs tulajdonságokkal rendelkezik, ezért szívesen használják őket a szövetregenerációval kapcsolatos kutatásoknál. A halak közül elsősorban zebradánión folynak ilyen jellegű vizsgálatok. Kísérleteinket mi is zebradánió fajon végeztük, a vizsgálatokhoz normál és fátyolúszós változatokat használtunk fel. A szövetregenerációs folyamatok kiváltására farokúszó csonkolást alkalmaztunk, mivel ez az eljárás könnyen kivitelezhető, nem befolyásolja károsan a halak életfolyamatait, és a sejtosztódások üteme már néhány nap alatt is könnyen nyomon követhető, mérhető. Az úszócsonkolást követően a halak farokúszójáról meghatározott időközönként fényképeket készítettünk, majd a frissen regenerálódott rész vastagságát mértük. A kontrollkezelések mellett, ahol a halak számára optimális életfeltételeket biztosítottunk, néhány csoportnál nátrium-fluorid tartalmú tesztoldatokat is használtunk a kísérleti egyedek tarására. A nátrium-fluoridot, mint toxikus anyagot használtuk fel, melyet egyes irodalmi források, mint sejtosztódást negatívan befolyásoló anyagot említenek.
Kísérletünkkel az alábbi kérdésekre kerestük a választ:
- Valóban rendelkezike a fluor sejtosztódást gátló hatással a csonkolt terület regenerációja közben?
- Felhasználhatóe az úszóregenerációs folyamat ütemének vizsgálata a halakra káros környezeti feltételek, illetve a toxikus anyagok hatásának vizsgálatára?
- A normál vagy a fátyolúszós zebradánió változatok alkalmasabbak az ilyen típusú vizsgálatokra?
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.