
A magyar tógazdasági ponty lehetőségei és korlátai a hazai, és a nemzetközi piacokon
Sebestyén Attila
Hortobágyi Halgazdaság Zrt., Hortobágy-Halastó
Kivonat
A magyarországi tógazdasági haltermelés az 1960-as években nagy lendületet vett és egyre jelentősebb termelési eredményeket ért el. A termelés legfontosabb halává a ponty vált, mely a mai napig őrzi vezető helyét. Amennyiben megvizsgáljuk a hazai tógazdasági haltermelés mennyiségi adatait az elmúlt évtizedek vonatkozásában, megállapítható az a tény, hogy mind az összes étkezési halmennyiség, mind az étkezési ponty mennyiségében a 60-as évek végén már jobb eredmények születtek, mint amit az ágazat az elmúlt években produkált. Ez a tény azért megdöbbentő és ad gondolkodásra okot, mert közben eltelt több mint 40 év, ami alatt más ágazatokban a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően jelentős eredmények generálódtak. Ennyi „elpazarolt” év után érdemes újragondolni a lehetőségeinket és a piaci adottságokat arra vonatkozólag, miként tudnánk a tógazdasági haltermelést elmozdítani jelenlegi állapotából úgy, hogy annak generálója a piaci igények legyenek. Ideje lenne most már úgy tekinteni a magyar pontyra, mint a lehetőségek halára, és észrevenni azt, hogy jelentős mértékben élelmiszerként van potenciálja a piaci áttörésre. A jó élelmiszernek az a tulajdonsága, hogy az év bármelyik napján, adott ország, vagy a világ bármelyik pontján hasonló minőségben érhető el a fogyasztó számára. Az élelmiszernek felállított sztenderdek betartása mellett kell elkészülni, és ezen sztenderdeket az alapanyag előállításától a végtermék megszületéséig alkalmazni kell. Jelenleg Magyarországon a tógazdasági haltermelés során nincsenek normák felállítva, magyar halként bármi eladható, aminek nagyon sok esetben negatív visszacsatolása van a termelők és az ágazat irányába. A tógazdasági ponty előtt álló lehetőségek kihasználása végett, fontos normákat felállítani annak élelmiszerként való forgalmazása során. Elvárható és megkövetelhető feltétel lehetne az élelmiszerként forgalmazott ponty eladójával szemben, hogy igazolja az alapanyag eredetét, igazolja a nevelés során előírt sztenderdek betartását, garantálja a vevő részére a halhús elvárható minőségi paramétereit és érzékszervi tulajdonságait. Célként lehetne meghatározni, hogy a ponty, mint élelmiszer nagyobb részben csak feldolgozott formában, EU regisztrációs számmal rendelkező üzemen keresztül kerülhessen forgalomba, ahol a vágás során a minőségi paraméterek folyamatosan ellenőrizhetőek. Az ágazatban meglévő jelenlegi szemléleten mindenképpen változtatni kell, a tógazdasági ponty potenciálját át kell gondolni annak érdekében, hogy az így is alacsony egy főre eső halfogyasztásunk növekedését ne az import haltermékek eredményezzék.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.