Az előadás anyaga PDF formátumban A KECSEGE (ACIPENSER RUTHENUS L.) ÉS A SZIBÉRIAI TOK (ACIPENSER BAERI BRANDT) KERESZTEZÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Káldy Jenő1, Szilágyi Ákos2 és Szathmári László1
1Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, Mosonmagyaróvár
2Neptun Bt., Ercsi
Kivonat
Magyarországon a tokhibridek előállításának már több évtizedes hagyományai és tapasztalatai vannak. Hazánkban korábban sikeresen keresztezték egymással a vizát és a kecsegét, a hibrid neve vicsege lett. A kecsegét sikeresen keresztezték egy másik fajjal is, mégpedig a szibériai tokkal, melynek a szicsege nevet adták.
Ezen interspecifikus tokhibridek létrehozásánál számíthatunk a heterózishatás megjelenésére is, azaz a hibridek valamilyen tulajdonságaikban felülmúlhatják a szüleik teljesítményét. Szakirodalmi adatok szerint a kecsege és a szibériai tok hibridjei sterilek, mely a szülők eltérő kromoszómaszámából adódik, ezáltal várható a heterózishatás nagymértékű megjelenése, mely különösen a hibridek erőteljesebb növekedésében és az ökológiai elemekkel szembeni jobb ellenálló képességben mutatkozhat meg.
Kísérletünkben friss kecsege spermával termékenyítettünk frissen fejt szibériai tok ikrákat. A megtermékenyített ikrák inkubálása Macdonald-féle üvegben történt úgy, hogy a víz átfolyási sebessége 10-20 l/min volt. A vizet egy UV sterilizálóval csírátlanítottuk. A lárvák kelése előtt egy nappal az ikrákat egy 200 l-es halkádban helyeztük el, melyben naponta egyszer kicseréltük a víz 10-15 %-át. Két óránként óvatosan megkevergettük az ikrákat a penészesedés elkerülése végett. A víz szellőztetését egy 200 l/h teljesítményű levegőpumpa biztosította. A víz hőmérsékletét a keltetés, illetve a lárvák nem táplálkozó életszakasza alatt is 14–15±1 oC között tartottuk. A víz oldott oxigén koncentrációját naponta kétszer mértük meg, HQ-30D oldottoxigén-mérővel. A folyamatosan regisztrált oxigénkoncentráció 7-9±1 mg/l között alakult. A lárvák kelésére az 5-8. napon került sor. A 2000-2500 darab termékenyült ikrából 1620-2120 darab hallárva kelt ki, ami megközelítően 80-85 %-os kelési aránynak felel meg.
A lárvák etetését a kelés után a 10-12. napon kezdtük meg, miután a szikzacskó felszívódott. Első takarmányként élő, szűrt planktont (Cyclops-, Diaptomus-, Daphnia nauplius), és vágott tubifex-et (Tubifex tubifex) adtunk a halaknak. A takarmányt étvágy szerint adagoltuk úgy, hogy az ivadékok előtt folyamatosan legyen megfelelő méretű és mennyiségű táplálék. Az exogén táplálkozás megkezdésekor a halak testhossza 13-15 mm volt.
A tápra szoktatott fajazonos és hibrid lárvákkal további takarmányozási és növekedési kísérleteket tervezünk.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
