A HALIVADÉK ÉLŐHELY-HASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A GÖDI DUNA-SZAKASZON
Gaebele Tibor, Weiperth András és Guti Gábor
MTA Magyar Dunakutató Állomás, Göd
Kivonat
A legtöbb folyami halfaj egyedfejlődésének korai fázisában a ripális zónában található, speciális élőhelyet igényel. A Duna gödi szakaszán (1669-1671 fkm) az ivadék fajegyüttesek élőhely-választását meghatározó környezeti változók feltárására kezdtünk átfogó vizsgálatot 2008. tavaszán. A felmérés keretében a Gödi-sziget környékén természetes jellegű és részben szabályozott partszakaszok mentén jelöltünk ki mintavételi helyszíneket. A helyszínek élőhelyi tulajdonságait 12 abiotikus változó mérésével jellemeztük. A mintavételt elektromos halászgéppel, ún. „pont abundancia” mintavételi stratégia alkalmazásával végeztünk. Havi két alkalommal gyűjtöttünk mintákat márciustól decemberig. A vizsgált időszakban a Duna vízjárása viszonylag kiegyenlített volt, de a mintavételi szakaszok élőhelyi mutatói a folyó vízállásával összefüggően határozottan változtak. A mintavételek során 1115 halegyedet gyűjtöttünk, amelyek között 27 halfaj előfordulása volt igazolható. Ivadék vagy lárva korosztályba tartozó példányokat 25 faj esetében mutattunk ki, amelyek összegyedszáma 898 volt. A halivadék élőhely-választásában a mederanyag összetétele, az áramlási sebesség, a turbiditás, a parttól mért távolság és vízmélység bizonyult meghatározó tényezőnek. A fajegyüttesek összetételének évszakos változása az őszi időszakban volt kiemelkedő, amikor néhány invazív faj vált dominánssá, mint a csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus), folyami géb (Neogobius fluviatilis), feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) és a kínai razbóra (Pseudorasbora parva).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.