A dunai hullámteri akvatikus élőhelyek változásainak ökológiai értékelése
Guti Gábor, Potyó Imre, Gaebele Tibor és Weiperth András
MTA Magyar Dunakutató Állomás, Göd
Kivonat
A Duna magyarországi szakaszát az emberi tevékenység jelentősen megváltoztatta a 19. század óta (jellemző a folyóvölgy ármentesítése, a kanyarulatok átvágása, később a meder beágyazódása, a hullámterek feltöltődése, stb.) és ennek megfelelően az EU Víz Keretirányelv (VKI) tipológiai rendszere többnyire erősen módosított víztestnek tekinti. A VKI ökológiai minősítő rendszer országos adatbázisa szerint ugyanakkor a folyószakasz ökológiai állapota/potenciálja megközelíti, vagy eléri a jó szintet, azaz nincs szükség beavatkozásokra az ökológiai állapot javítása érdekében. A Duna szigetközi szakaszán, ismerve a bősi vízlépcső építésével és üzemeltetésével összefüggő kedvezőtlen változásokat az utóbbi két évtizedben, arra következtethetünk, hogy a VKI szerinti minősítés kevésbé alkalmas a fennálló ökológiai problémák jelzésére. A minősítő rendszer egyik hiányossága, hogy eltekint a folyó menti hullámterek és árterek értékelésétől, illetve a folyó-ártér ökoszisztéma működőképességének vizsgálatától.
A hazai Duna-szakasz állapotának, illetve a helyreállítására irányuló műszaki beavatkozások hatásainak ökológiai szempontú értékeléséhez a VKI módszereken túlmutató kétszintű élőhely-minősítő rendszer alkalmazását javasoltuk. A minősítés első szintje az akvatikus élőhelyek típusainak területi kiterjedését és arányait elemzi. A második szint az akvatikus élőhelyek ökológiai minőségét értékeli biológiai adatok alapján. Az előzetesen kidolgozott értékelő rendszer halbiológiai adatokra épül. Az akvatikus élőhelyek tipizálása a síkvidéki folyók funkcionális egységeinek rendszerét követi kisebb módosításokkal. Az ökológiai állapot minősítéséhez a referenciaviszonyok meghatározása a 18. századig visszanyúló történelmi elemzések alapján, az antropogén terhelésektől mentes természeti állapot leírásával történt. Az alkalmazásra javasolt hullámtéri élőhely-minősítő rendszer eredményesnek bizonyult a szigetközi Duna-szakasz helyreállítására kidolgozott alternatív műszaki elképzelések összehasonlító értékelésénél.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.