MALACHITZÖLD-OLDAT HATÁSA ZEBRADÁNIÓ (DANIO RERIO) HALFAJBAN
Mészáros Erika, Hegyi Árpád, Csenki Zsolt, Kovács Róbert, Lefler Kinga Katalin és Urbányi Béla
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A malachitzöldet az 1960-as évek elejétől elterjedten alkalmazták a haltenyésztésben olyan parazitás betegségek leküzdésében is, mint a darakór. Mára már csak az ikrakeltetés folyamatában megengedett hazánkban, ahol az ikra Saprolegniával történő fertőződését is képes megakadályozni, ami azelőtt hatalmas ikratételek pusztulását okozta.
Kísérleteinkben kifejlett zebradánió egyedekben (AB vonal), valamint embriókban vizsgáltuk a különböző töménységű malachitzöld oldatok hatását. A vizsgálatokat OECD 203 Nemzetközi Szabvány szerint végeztük fél-statikus rendszerben, annak érdekében, hogy a félhalálos dózist (LC50) pontosan megkapjuk. A gyakorlatban persze csak néhány percig érintkezik a malachitzöld-oldat az embriókkal, így látszólagos kárt nem okoz, de a legtöbb esetben a malachitzöldet tartalmazó keltetővíz a természetbe kerül, amely élő szervezeteket nagymértékben károsíthat.
A kifejlett, felnőtt egyedeken 96 órás expozíciós idő alatt vizsgáltuk a szer halakra gyakorolt hatását. A végleges vizsgálat előtt előtesztelést végeztünk, melynek célja a végleges tesztben használt hígítási tartomány megállapítása volt. A végleges vizsgálat során valamennyi hígításból 2-2 párhuzamos tesztet állítottunk be, a szabvány által előírt módon. A teszt kiértékelése után a malachitzöldre az LC50zebradánió= 0,17857 mg/liter félhalálos koncentrációt határoztuk meg az adult halakra.
A kísérleteink második részében a malachitzöld oldatok termékenyített ikrákra gyakorolt hatását vizsgáltuk több koncentrációban, az OECD-FET (Fish Embryo Toxicity) teszt szerint. Ebben a kísérletsorozatban a mortalitás mellett, a kelési százalékot, valamint a fenotípusos elváltozásokat detektáltuk.
Összességében elmondhatjuk, hogy a malachitzöld-oldat már igen kis mennyiségben kárt okoz az élő szervezetekben, így alátámasztjuk azt a megállapítást, hogy alkalmazása fokozott odafigyelést és precizitást igényel.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
