In memoriam Anguilla anguilla „balatonensis”. Az 1991. évi angolnapusztulás a balaton környezeti viszonyai és az angolna biológiájának tükrében
Molnár Tibor
BME Vegyészmérnöki Kar, Budapest
Kivonat
A címben említett esemény az utóbbi évtizedek legnagyobb halpusztulása a Balatonon. Így tehát mind az akkori piaci áron 5 – 6 millió márkát (300 millió forint) érő, becslések szerint mintegy 400 tonnás mennyiségével, mind a vele foglalkozó publikációk számával igazán előkelő helyet foglal el a környezetvédelmi problémák között. Kisebb elhullás 1992-ben és ’95-ben is volt, de a többek által prognosztizált, óriási méretű újabb angolnapusztulás, amely alapján tűzzel-vassal kezdték irtani, szerencsére nem következett be (legalábbis a Balatonon nem). A HAKI-Napokon is sokan foglalkoztak a témával, de vizsgálataik csak részeredményeket hoztak; véleményem szerint azért, mert nem vették kellően figyelembe az angolna biológiai sajátosságait és az 1991 nyarára a Balatonon kialakult speciális helyzetet. Ezért megpróbáltam saját választ keresni a kérdésre.
Az előadás alapjául szolgáló, HAKI-Napokon még nem pulikált dolgozatomban az 1991 és 1994 közötti négyéves mintavételi időszakból származó 97 db angolna (Anguilla anguilla L.) úszóhólyag-fonálféreggel (Anguillicola crassus) való fertőzöttségét vizsgáltam és az adatokat statisztikailag kiértékeltem. Ezen túlmenően, nyomonkövetve az angolna fejlődési ciklusát, biológiai és környezettani összefüggéseket próbáltam keresni az okok feltárására.
Eredményeim a következők: A vizsgált időszakban a férget nem, ill. csak alacsony számban (1 – 10 ind/ind) hordozó angolnák aránya növekedett, a magasak (40 ind/ind felett) aránya 1992-től csökkent. A férgesség átlagos intenzitása 20,8-ről fokozatosan 9,8-re csökkent. Későbbi mintavételem is a 10 alatti átlagos férgességi intenzitás stabilizálódását erősítette meg, az úszóhólyag-fonálféreg eredeti gazdájához (Anguilla japonica) hasonlóan. 1991-ben mind a magas vízhőmérsékletnek, mind az anguillicolózisnak, mind a toxikus anyagoknak jelentkeznie kellett, de az állomány mindezekre való fogékonyságát nagyban elősegítette, hogy az angolnák biológiai érési dinamikájától messze elmaradt a visszafogás intenzitása. Összességében tehát az 1991. évi balatoni angolnapusztulást stressztényezők egymásra épülése válthatta ki, ahol a már ismerteken kívül különös fontossággal bír az emberi tényező.
Az előadásban kitérek a faj jelenlegi helyzetére is, például nem közismert az összefüggés a manapság divatos klímaváltozás és az angolna szaporodásbiológiája között.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
