Gyógyszerek és maradványaiknak lehetséges hatásai és kimutatási lehetőségei vízi környezetben
Gy. Papp Zsuzsanna, J. Sándor Zsuzsánna, Kosáros Tünde, Hegedűs Réka, B. Csávás Katalin és Kiss-Horváth Ágnes
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A különböző ipari gyártási eljárások révén, a modern növényvédelem és az intenzív gyógyszerfelhasználás során egyre számottevőbb mennyiségben kerülnek a természetbe környezetszennyező anyagok. Ezek közül különösen nagy veszélyt jelentenek a környezetre a háztartási szennyvízzel együtt távozó, erősen perzisztens gyógyszerek, amelyeket igen alacsony koncentrációjuk miatt hosszú évtizedeken keresztül a környezetre nézve veszélytelennek tartottak. Az analitikai eljárások és készülékek korszerűsödésének köszönhetően lehetővé vált az eddig nem mérhető, kis koncentrációjú szennyezések nyomon követése is. Ennek eredménye, hogy manapság a környezetvédelmi analitika fejődésének egyik fő iránya az „emerging pollutants” (egyre nagyobb figyelmet igénylő szennyezők) anyagok kutatása. Ezek a szennyezők potenciálisan nagy veszélyt jelentenek, de hatásuk még sok szempontból nem tisztázott, és forgalmazásuk, környezetbe kibocsátásuk nem kellően szabályozott. Közöttük jelentős számban vannak olyanok, amelyeket sem a szennyvíztisztítók, sem az ivóvíztisztítók nem tudnak teljesen eltávolítani, és ennek következtében az állandó utánpótlás miatt a környezetben perzisztensé válnak.
A különböző veszélyes és mérgező anyagok eltérő mértékben felhalmozódhatnak a növényekben és az állatokban, ahol koncentrációjuk - a bioakkumuláció és a biomagnifikáció miatt - sokkal nagyobb lehet, mint a környezetben. A szennyező forrás a vízen keresztül közvetlenül érintkezik a vízi ökoszisztéma szervezeteinek teljes testfelületével, ezért a felhalmozódás jelentős mértékű lehet. A hazai szennyvizek tetraciklin szennyezettségének mértéke összehasonlítva a nemzetközi irodalomban leírt értékekkel (0,1 - 30 µg/l) az alacsonyabb tartományban van (0,05-0,5 µg/l). A természetes vizekből kifogott halakban azonban így is előfordul kimutatható mértékű antibiotikum szennyeződés.
Előadásunk célja hazai vizeink ismert gyógyszerszennyezettségének elemzése és összehasonlítása a nemzetközi adatokkal, különös figyelemmel az antibiotikumokra.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.