Fenntarthatóság az akvakultúrában
Váradi László
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
Az akvakultúra a világ leggyorsabban növekvő élelmiszer termelő szektora. Az akvakultúra fejlődése várhatóan töretlen marad, hiszen a világ növekvő népességének halhús igényét nem lehet fedezni a tengerek korlátozott halállományából. Megjegyezzük azonban, hogy az akvakultúra termelés növekedési üteme régiónként eltérő, így az EU-ban stagnál. Az akvakultúra fejlődésével párhuzamosan a haltermelő rendszerek is megváltoznak, a termelés egyre intenzívebbé válik. Bár a világ haltermelésének döntő hányada még mindig halastavakból származik, de a különböző halfajokat már egyre intenzívebb termelési körülmények között állítják elő. Egyre általánosabbá válik, hogy a hagyományos extenzív, vagy fél-intenzív polikultúrás tógazdálkodást, – ami elsősorban gabona etetésével jellemzően pontyféléket állít elő – felváltja az ipari eredetű tápok alkalmazásán alapuló intenzív tavi monokultúrás halnevelés. A világ fejlettebb régióiban a koncentráltabb termelést lehetővé tevő zárt haltermelő rendszerek, illetve az intenzív tengeri ketreces halnevelés váltak a meghatározóvá. Mindeközben az akvakultúra egyre kevésbé támaszkodik a helyi erőforrásokra. Az ipari tápok alkalmazásával megnőtt az ágazat halliszt és halolaj függősége, a zárt iparszerű haltermelő rendszerek alkalmazásával pedig az energiaigénye.
A 90-es évektől kezdve a figyelem a természeti erőforrásokat hasznosító termelő tevékenységek, – mint a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra – hosszú távú fenntarthatósága felé fordult. Az utóbbi évtizedben számos kezdeményezés történt a haltermelés fenntarthatóságának növelésére. Bár az akvakultúra fenntarthatóságának kritériumait illetően vannak viták, az egyre szélesebb körben elfogadott, hogy a fenntarthatóság fő elemei a természeti erőforrások kíméletes használata; a megújuló energia növekvő mértékű alkalmazása; a helyi erőforrások minél szélesebb körű igénybevétele, és a gazdálkodás jövedelmezősége.
A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatta (COLL-T-2006-030384).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
