Fenntartható technológiák a haltermelésben - a SustainAqua projekt magyar esettanulmányai
Gál Dénes, Kerepeczki Éva, Kosáros Tünde és Pekár Ferenc
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A különböző haltermelő rendszerekben átlagosan a táppal bevitt tápanyagok 20-30%-a hasznosul a halhúsban. Az intenzív technológiák és az extenzív tavi kultúrák összekapcsolása lehetővé teszi a tápanyag-hasznosítás javítását. A SustainAqua projekt keretében Magyarországon két kísérleti rendszerben vizsgáltuk a tápanyagok újrahasznosíthatóságának mértékét: (1) kombinált intenzív-extenzív rendszerben és (2) létesített vizes élőhelyi rendszerben.
A kombinált intenzív-extenzív rendszerben a megfelelő működést az extenzív egység vízkezelő kapacitása biztosította, vizsgálatainkat kiterjesztettük az élőbevonat szerepére a tápanyag-hasznosításban és a vízminőség javításában. A kísérleteket 3, egyenként 310 m2 felületű tóban végeztük (extenzív rész), amelyekbe egy-egy ketrecet helyeztünk intenzív egységként (10 m3). Az egyes tavakba a tófelület 0, 100 és 200 %-ával megegyező mesterséges felületet helyeztünk el az élőbevonat számára. Az intenzív egységben afrikai harcsát neveltünk pelletált táppal (200 kg/10 m3 sűrűségben), míg az extenzív tóegységekben pontyot (100 kg) és tilápiát (100 kg) tartottunk takarmányozás nélkül. A takarmányból eredő átlagos terhelés 0,9 g N/m2 nap volt, az SGR hozzávetőlegesen 1,0 %, az FCR 1,5 volt minden tóban. Az intenzív egységek között nem volt szignifikáns különbség a tápanyagok beépülésének arányában: a nitrogén 22-23 %-a, a foszfor 22-23 %-a és a szén 15-16 %-a hasznosult a halhúsban. Az összes tápanyag-hasznosítás az élőbevonat nélküli tóban, nitrogén esetében 29 %, foszfor esetében 26 % és a szénnél 20 % volt, míg 100 % szubsztrát felületnél a bevitt nitrogénnek 33, a foszfornak 31 és a szénnek 22 %-a alakult halbiomasszává.
A létesített vizes élőhelyi rendszer egy átfolyóvizes afrikai harcsa telep elfolyóvizének kezelésére szolgált. A vízkezelés mellett a rendszerben a kibocsátott tápanyagok értékes melléktermékekbe épültek be, mint a hal és az energianövények. A vízkezelő rendszer egy stabilizációs tó, egy halastó (ponty-busa-amur polikultúrával, 840 kg/ha sűrűségben) és két vízinövényes tó összekapcsolásával jött létre. A vízinövényes tavakban energiatermelésre hasznosítható növényfajokat teszteltünk (nád, gyékény, kosárkötő fűz és olasz nád). A rendszer átlagosan 1300 kg nitrogént, 180 kg foszfort és 3000 kg szerves szenet távolított el a működési periódus alatt. A melléktermékekben a bekerült összes nitrogén közel 6%-a és a foszfor 10%-a hasznosult.
A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatta (COLL-T-2006-030384).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
