EGÉSZSÉGVÉDELEM – FOGYASZTÓVÉDELEM – KÖRNYEZETVÉDELEM - MUNKAHELYVÉDELEM
Molnár Tibor
BME Vegyészmérnöki Kar, Budapest
Kivonat
Az előadás célja többrétű. Egyrészt megpróbálja körüljárni a halhús mint emberi táplálék fontosságát, másrészt felhívja a figyelmet egyes szennyezők potenciális jelenlétére, az élelmiszerkémiai vizsgálatok fontosságára. Továbbá néhány halfaj megítélése átértékelődhet a tudatos táplálkozás jegyében.
A hal sokkal szorosabb viszonyban él környezetével, mint a szárazföldi állatok. Az őt állandóan körülvevő víztől hőháztartása mellett nagymértékben függ anyagforgalma is: akkumulálja a szennyezőanyagokat, például nehézfémeket, nagyon sokféle szerves szennyezőt, pl. fenolokat stb. Egyes helyeken konkrétan meghaladja a károsanyag-tartalom az egészségügyi határértéket, például Brazíliában a higany oly mértékben szennyezi bizonyos, fenéklakó és ott akkumuláló fajok húsát, hogy az fogyasztásra alkalmatlan. Vannak természetesen magyarországi mérési eredmények is pl. határérték feletti ólomszintre. Fontosak tehát azok az analitikai vizsgálatok, melyek a fogyasztó érdekében számszerűsítik az eredményt. Most a kezdeti lépésekről számolok be.
Ugyanakkor a hal mint élőlény, szintetizál is, sokszor olyan anyagokat, melyeket az emberi szervezet nem képes, pl. az esszenciális omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakat, mint az EPA vagy a DHA. Ezek létfontosságúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, olyannyira, hogy a Magyarországon tapasztalható egyik vezető halálok Japánban szinte ismeretlen fogalom. Az ok: a limitált szárazföldi mezőgazdasági lehetőségek miatt az elfogyasztott állati fehérje 90 %-a a tengerből származik. A halhús magas foszfortartalma az idegrendszer kedvezőbb működését is eredményezi. Tehát az a szlogen, mely pusztán csak népszerűsíteni szeretné a halfogyasztást, melyben sereghajtók vagyunk Európában, új értelmet kap. A mi 3,5 kg/fő/év mennyiségű fogyasztásunkkal szemben Európa átlaga 26 kg/fő/év. Minden bizonnyal ez is közrejátszik abban, hogy a magyar lakosság várható élettartama mintegy öt évvel rövidebb, mint a nyugat-európaié. Integrációnk e téren kifejezetten kívánatos lenne.
Tudjuk, hogy a világtengerek túlhalászottak, így a tengeri halak fogyasztása nem növelhető korlátlan mértékben hazánkban sem. A hazai halfaunában ma már rendelkezésre állnak olyan édesvízi fajok, melyek zsírsavösszetétele a tengeri halakét közelíti, ami azért szerencsés, mert a halas szakemberek egészen más – pl. környezetvédelmi – célból telepítették be őket. Ipari feldolgozásukhoz a technológia adott, a konyhakész termékek gyártása munkahelyeket tarthat meg, ill. teremthet.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
