BALATONI ANGOLNÁK HORMONÁLISAN INDUKÁLT IVARÉRLELÉSE
Boczonádi Zsolt, Lefler Kinga Katalin, Urbányi Béla és Müller Tamás
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Számos tanulmány jelent meg az európai angolnaállomány csökkenéséről. Az állomány egyes becslések szerint tizede az 1980-es állapotokhoz képest, pesszimistább becslések szerint a folyótorkolatokhoz érkező üvegangolna mennyisége 99%-kal (!) csökkent. A csökkenés lehetséges tényezőit 2 csoportra lehet osztani: Óceáni környezet romlása: a klimatikus változások, elsősorban az általános felmelegedés, ami kihatással van az áramlatok erőségére és irányára. Édesvízi környezet romlása: túlhalászat, Anguillicola crassus úszóhólyag-férgességének, különböző kémiai szennyezőanyagok akkumulációja a zsírszövetben, mely szubletális mérgezést okoz vándorlásuk során, élőhely csökkenés, vízmínőség-romlás. Az okokat felismerve több európai ország erős védelmi programokkal igyekszik ezt a kedvezőtlen folyamatot megfordítani.
Május 23.-án a Balatonból 16 angolnát szállítottunk a Tanszék halas laborjába, hormonálisan indukált ivarérlelési célból. A halakat 3 csoportban 3×700 literes kádakba telepítettük fel. A három csoportnál különböző hormonkúrát alkalmaztunk, heti kétszeri és egyszeri kezelést egy meghatározott ritmus szerint a következő felosztásban; 1. csoport: 10 mg ponty hipofízis (PH) / testtömeg (tt); 2. csoport: 10 mg PH + 21,5 mg motilium, mint dopamin receptor antagónista (D) / tt; 3. csoport: 10 mg PH + 21,5 mg D + 50 mg E vitamin / tt. Az első kezelést követő 90.-115. nap között 14 angolna pusztult el. Az angolnákat felboncoltuk és különböző indexszámok alapján értékeltük az elért ivarérettségüket balatoni alapadatokhoz képest. A hormonkezelés hatására a kiinduló állapothoz képest (balatoni angolnák n=240: GSI=0,5%) a petefészek jelentősen megnövekedett a bennük fejlődő és növekedő petesejteknek köszönhetően (kezelt halak GSI =12%). A preparált petefészek mintákat hisztológiai úton is értékeltük. Az elhullások pontos oka nem ismert, habár két tényező együttes hatására gyanakodunk; egyfelől a súlyos A. crassus fertőzésre, másfelől az ivarérés során a test zsírszöveteibe akkumulálódó nehézfémek és/vagy peszticid maradványok mobilizációja okozta önmérgezésre. Vizsgálatainkat jelenleg ebben az irányban folytatjuk tovább.
Kísérleteinket OTKA PD 73466 és az MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával végezzük.
Az előadás anyaga PDF formátumban
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.